Virágzó gazdasági kapcsolatok

„Magyarország és Kína kapcsolatának rohamos fejlődését a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülése szemlélteti a legjobban” – írták. A Központi Statisztikai Hivatal adatai ugyanis arra mutatnak rá, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt.

A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, high-tech szolgáltatások adják.

„Az ország hagyományosan egyfajta hídszerepet tölt be Nyugat és Kelet között, ezért Magyarország célja, hogy a keleti vállalatok hídfő állása legyen az Európai Unióban” – tették hozzá. Rámutattak azonban arra is, hogy napjainkban egyre inkább nő a nemzetgazdaságok egymásrautaltsága, amit nyugati országok biztonsági kockázatként értékelnek.

Egymásra talált a magyar és a kínai stratégia

Az MKI szakértői tanulmányukban arra is kitértek, a 2010-es évek elején a „keleti nyitás”, majd a „déli nyitás” politikák értelmében Kína fontos fókuszponttá vált, nem sokkal később (2013-ban) pedig Hszi Csin-ping hirdette meg az Övezet és Út kezdeményezést (BRI). Utóbbi kapcsán hazánk egyből felismerte a két politika egybeeséseit, és az EU tagállamai közül elsőként jelentette be, hogy csatlakozni kíván.

– hangsúlyozták.

Évtizedes magyar–kínai barátság

Hangsúlyozták, hogy a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75 évre tekintenek vissza, ám az államközi kapcsolatok már az 1800-as évek második felében is léteztek. Utóbbi eredményeként Sanghajban osztrák–magyar főkonzulátus, majd 1897-ben Pekingben követség nyílt, 1902-ben pedig Kína is követet küldött Bécsbe. A diplomáciai kapcsolatok az I. világháború alatt megszakadtak, és utána évtizedekig nem álltak helyre. A fordulat 1949. október elsején következett,

A döntésnek nagy jelentősége volt, ugyanis az első hónapban mindössze kilenc állam ismerte el Kínát. A kínai–szovjet viszony megromlásával a szovjet befolyás alatt álló Magyarország kínai kapcsolatai is visszaestek, ám az 1970-es évek végétől újra virágzásnak indultak a magyar–kínai kapcsolatok: új szerződéseket kötöttek és legmagasabb szintű személyes látogatásokra is sor került. A rendszerváltás után kevesebb figyelem jutott Kínára, a 2000-es évektől viszont újra fókuszba került. 2017-ben a két ország kapcsolata az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett.

Borítókép: A szerb elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Hszi Csin-ping kínai elnök és felesége, Peng Li-jüan érkezik a belgrádi repülőtérre 2024. május 7-én (Fotó: MTI/AP/Szerb elnöki hivatal sajtószolgálata)