Az elismerésről, amit a közelmúltban átvehetett, azt tartják, hogy az a világzenei Oscar-díj.
Sebestyén Márta: A fegyverzajban ki hallja meg az énekszót?
Táncház Díjjal ismerték el ötvenéves munkásságát.
Az elismerésről, amit a közelmúltban átvehetett, azt tartják, hogy az a világzenei Oscar-díj.
– Nekem is ezt mondták – mosolygott a törékeny alkatú Lakatos Mónika. – Nagyon megtisztelő, hogy magyarként a másodikok lehetünk a Muzsikás után, cigányként pedig az elsők.
(A többes szám magyarázata: úgy érzi, a díjat zenésztársaival – férjével, Rostás Mihály Mazsival és a Romengo tagjaival, Balogh Tibivel, Lakatos János Gusztival és Rosonczy-Kovács Misivel – érdemelte ki.)
– Magyar cigányként?
– Nem, az egész világon elsőként díjaztak cigány népzenészt – magyarázta az életműdíjas énekesnő.
Amely életmű éppen épülni kezdett, majd hirtelenjében megszakadt, amikor Lakatos Mónika és a Hold Gyermekei, a hagyományos cigányzenét játszó együttes megnyerte az 1996-os Ki mit tud? népdal kategóriáját, s Mónika visszavonult megszülni gyermekét. Amíg lányukkal babázott, férje a Romano Drom tagja lett.
– A Ki mit tud? alatt lettünk egy pár – mesélte, s azt is: igazából a vetélkedőre nem az együttes jelentkezett, hanem a Holdvilág Kamaraszínház igazgatója, Malgot István, méghozzá a tudtukon kívül.
A társulat a rákosszentmihályi Világ moziban alkotott. Noha alternatív színházról beszélünk, népszínházként működtek, amennyiben igyekeztek a XVI. kerület minden korosztályának előadásokat színre vinni. Mi több, a színjátszás mellett bevonták a környék ifjúságát, például hagyományőrző muzsikálással. Így került az együtteshez Lakatos Mónika és unokatestvérei, akikhez csatlakozott gitárjával Rostás Mihály. Ez a formáció aratott sikert a Ki mit tud?-on.
– Már akkor folkot játszottunk, azt a zenét, amiben felnőttünk – idézte fel az énekes.
– Ahogy járni, beszélni tanultunk, úgy szívtuk magunkba az otthon hallott hagyományos oláh cigány zenét.
– Olyan élő önöknél a népzenéjük, mint egykor volt a magyar népzene falun? – érdeklődtem.
– Igen, mindenki énekel a közösségben, akiket a közönség nem ismer. Isten némelyeknek tehetséget adott, hogy ne csak családi közegben, hanem koncerteken, táncházakban is előadja a dalokat.
Amikor lányuk mellől ismét a színpadra lépett, kijelenthetjük, hogy ezt az ország legjelesebb, legnépszerűbb roma muzsikusaival tette. Előzménye, hogy férje a sztárbandából, az Ando Dromból kivált két Kovács Antal (apa, Gojma és fia, Anti) alapította Romano Dromba hívta a házaspárt. (Nem árt tudni, hogy a tavalyi Womexen a Romano Drom képviselte hazánkat.) Mazsi tagként muzsikált, Mónika vendégként énekelt a lemezeken.
– Egy idő után már arra vágytunk, hogy előadhassuk saját gondolatainkat, azokat a dalokat, amiket ketten írtunk a férjemmel – mondta el Lakatos Mónika.
Így hozták létre a Romengót.
– Ez családi zenekar, Mazsi unokatestvéreivel, Lakatos János Gusztival, Balogh Tibivel, később csatlakozott hozzánk Rosonzy-Kovács Mihály, aki azóta már fogadott családtag – árulta el. (A Junior Prima-díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács a magyar népzenét játszó Hungarian FolkEmbassy prímása.)
A Romengo nem klasszikus népzenekar, lévén nem népdalokat, hanem zömében saját szerzeményeket játszik.
– Amiket családban énekelnek, azok között rengeteg az új dal, vagyis az oláh cigány zene élő zene – fogalmazott az énekesnő, hozzáfűzve: stílust tanultak meg gyerekkorukban, és ezt az „ízvilágot”, ezeket az elemeket viszik bele az újonnan írt dalokba.
Így fordulhatott elő, hogy amikor tanult zenetudós előtt játszottak, a tudós elismerően bólintott az „eredeti oláh cigány népdal” előadása hallatán.
– Ekkorát tévedett? – kíváncsiskodtam.
– Nem tévedett,
az új dalaink úgy hangzanak, mint a népdalok. A következő generációknak már ez lesz a tradicionális oláh cigány zene, hiszen minden benne van, amit mi gyerekkorunkban az őseinktől hallottunk
– mutatott rá Lakatos Mónika.
Mivel a dalok szövegét nem értjük, mert oláh cigány nyelven éneklik, muszáj volt megkérdeznem, hogy miről szólnak.
– Mindenről: szerelemről, csalódásról, a gyerekekről, egy megkötött üzletről, de lehet üzenet a családnak, Istennek – sorolta az énekes, megjegyezve: a cigányoknál a dalokat az élet szövi, megtörtént dolgokat énekelnek.
– Ez improvizatív műfaj, ami nagyban függ az előadótól, mit él meg éppen, mit szeretne közölni, ennek megfelelően változtatja a dallamot és a szöveget – tette hozzá magyarázatként Lakatos Mónika.
Családon, közösségen kívül itthon kevesen értik a szövegeket, azonban a nagyvilágban megértik egymást a romák lovári nyelven, amelynek számos dialektusát beszélik, például Mexikóban is, ahol jártak.
– Sajnos a szemünk előtt fog eltűnni ez a nyelvében, táncában, zenéjében még élő kultúra – kesergett az énekesnő.
A díjátadón boldog volt, egyúttal azonban zavarban érezte magát.
– Sose gondoltam volna, hogy cigányként valaha is megkaphatok egy ilyen díjat, azzal a zenével, amit képviselünk.
Kettős az identitásom, magyarként is büszke vagyok a díjra. Ha színpadra lépünk, nem csak a cigányságot képviseljük, a magyarságot éppen úgy.
Ha külföldön lépünk fel, nem azt mondják, cigányok, hanem azt: magyarok. Elég sok helyen jártunk már a világban – mesélte Lakatos Mónika, aki megjegyezte: rendkívül színes és gyönyörű a Kárpát-medence népzenéje.
Egy álma teljesült, hogy a Muzsikással zenélhettek együtt a díjátadó gálán.
A járvány alatti kényszerpihenőn készülnek az új dalok. Nem kizárólag a Romengónak, férjével kettesben hallgatókkal, balladákkal lépnek színpadra. A Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formációval pedig azokat a régi dalokat adják elő, amelyeket gyermekkorukban tanultak.
– Igyekszünk mára elfeledett vagy éppen még ismeretlen előadókat, a fiatalabb generációt bemutatni – mondta Lakatos Mónika.
Táncház Díjjal ismerték el ötvenéves munkásságát.
A Svenk legfrissebb adásában a sportfilmekre terelődik a szó, ugyanis már javában készül a Bölöni László életéről szóló dokumentumfilm.
Az MZH szabadtéri színpada számos jól ismert zenész és formáció mellett feltörekvő tehetségeknek is lehetőséget ad koncertezésre.
1953-ban mutatták be Gertler Viktor Állami Áruház című filmjét, ami egyszerre funkcionál a sötét Rákosi-korszak hamis programfilmjeként és annak karikatúrájaként is.
Újabb fordulat az időjárásban, mutatjuk, mire számítson!
Brutális képek a háború pokláról
Benkő Péter is megszólalt a Thália Színházban történtekről
Nos, „Tóni” még mindig nem utasított, de nocsak – Peti most már igen
Zseni vagy, ha sikerül megoldanod ezt a trükkös matematikai fejtörőt
Az egyik legnagyobb magyar bolt bejelentette: végleg csökkenti a hús árát, akár az ötödével is
Hatalmas titkokat árultak el a Házasság első látásra szereplői
Mi legyen az ebéd hétvégén? Tippek, ötletek, ha tanácstalan vagy
Nem Szoboszlai, nem Sallai, mégis ritka bravúr a magyar futballban
Szoboszlai reakciója a kritikákra: Talán túl magasra tettem a lécet + videó
Macron úr, harcoljon ön Ukrajnában!
Gulácsi a 90. percben kapott gólja után: „Őszintének kell lennünk” + videó
Táncház Díjjal ismerték el ötvenéves munkásságát.
A Svenk legfrissebb adásában a sportfilmekre terelődik a szó, ugyanis már javában készül a Bölöni László életéről szóló dokumentumfilm.
Az MZH szabadtéri színpada számos jól ismert zenész és formáció mellett feltörekvő tehetségeknek is lehetőséget ad koncertezésre.
1953-ban mutatták be Gertler Viktor Állami Áruház című filmjét, ami egyszerre funkcionál a sötét Rákosi-korszak hamis programfilmjeként és annak karikatúrájaként is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.