Az állatorvosi végzettséggel rendelkező, a harmincas éveinek közepén járó Radek Rak harmadik regénye, A kígyószív legendája 2020-ban elnyerte a lengyel irodalom legrangosabb elismerésének számító Nike Díjat, és 2023 eleje óta magyarul is olvasható.
Aki kézbe veszi, annak alighanem az tűnik fel elsőként, hogy valamennyi fejezete e két szóval kezdődik: „azt beszélik”. Mintha nem valóban létezett személyekről, csakugyan megtörtént eseményekről szólna, hanem arról, mi és hogyan maradt meg róluk a rutinos – szakmáját nagy kedvvel művelő, magas fokon űző –, egyébiránt névtelen mesélő emlékezetében.
Felkutatni a Kígyókirályt
E történet központi alakja Jakob Szela, egy zsellérsorban tengődő, vagyontalan parasztfiú, aki egy napon beleszeret egy Mályva nevű, varázsolni tudó lányba, és neki adja a szívét.
E könyvben ez nem pusztán érzelmi elköteleződést jelent, hanem egy mozdulatot is, amelynek megtevője felnyitja a mellkasát, kiemeli onnan a bent lévő, lüktető izomcsomót, és átnyújtja az arra érdemesnek ítélt személynek.
Jakob is így jár el, a lány azonban nem értékeli az adományát, inkább a helyi földesurat, Wiktoryn Boguszt választja. A fiú így szív nélkül kénytelen folytatni az életét, és amikor egy, számára fontos személy – a nemes lélektelen eljárása következtében – elhalálozik, úgy érzi: valamennyi keserűségének okozója az uraság!
Úgyhogy amikor egy kígyókkal teli katlanban szeretné tölteni az éjszakát, és annak lakói vállalják, hogy valóra váltják a legfőbb kívánságát, Jakob azt mondja: úr szeretne lenni, mint Wiktoryn Bogusz! Ám úgy, hogy a mellkasa üres, nem valósulhat meg, amit szeretne. Fel kell kutatnia a Kígyókirályt, meg kell tőle szereznie a szívét...
Jakob keresni kezdi ezt a titokzatos uralkodót. Útja során megismerkedik az erdőben élő boszorkánnyal, a szomszédjában lakó remetével; fekete kandúrral társalog, ördögökkel elegyedik szóba, és lassacskán megismeri a régi világ szereplőiről szóló legendákat.
Mígnem egy nap arra ébred: immár nem Jakub Szela, hanem Wiktoryn Bogusz! Legalábbis a külvilág szemében, merthogy a váltás ellenére valahogyan tisztában van a valós identitásával, és foszlányokban emlékszik az előző életében szerzett, fontosabb élményeire.
Az uraság, Bogusz ugyanakkor Jakob bőrében találja magát, és ő is tudja, ki volt a csere előtt. És mert nem olyan fából faragták, hogy annyiban hagyja rangja, befolyása és vagyona elvesztését, szervezkedni kezd a földesúr ellen. Kettejük konfliktusa végül társadalmi csoportok konfliktusában csúcsosodik ki: 1846 februárjában Tarnow környékén kitör a parasztfelkelés…
„Amilyen a hős, olyan a szörny”
Talán e rövid tartalmi leírásból is kitűnik: A kígyószív legendája szokatlan koncepciójú, formabontó alkotás.
Logikája alapvetően a népmesék logikája, világában a természetfeletti is természetes, ebből következőleg erős benne a folklorisztikus-mitikus vonulat. Mindemellett azonban pontos képet rajzol a XIX. századi Galíciában uralkodó vagyoni egyenlőtlenségekről, valamint arról, hogy a parasztok mennyire ki voltak szolgáltatva földesuraiknak. Nyers realizmussal érzékelteti az igazságtalanságok és méltánytalanságok nyomasztó súlyát; a szegénységből fakadó nehézségeket; továbbá a félelem, az alárendeltség és a kilátástalanság légkörét.
