A Kultúra.hu oldal a vetítés kapcsán így ír a világhírű magyar zeneszerzőről: – Ligeti zenéjét nem könnyű befogadni és megérteni, elhelyezni a koncerttermekből, más nyilvános terekből és a rádióból jól ismert, fülhöz szoktatott zene mellett. A kortárs zene lehet kihívás, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen zene ne lenne az, ha az ember a mélyére szeretne látni, fel akar benne oldódni, esetleg „el akarja sajátítani”. Vagyis a klasszikus zenét hallgató közönség Ligeti születésnapjának századik évfordulóján komoly feladat előtt áll, de ebből az alkalomból az is kiderülhet, hogy Ligetivel és a kortárs zenével az ünnepeken kívül is érdemes foglalkozni.

Mint írják, a Ligeti 1956-os emigrálása előtti kompozíciók korai időszakának munkái, amelyek erősen kötődtek Bartókhoz. 1950-ben „akusztikus látomása” volt egy újfajta, statikus, dallam, ritmus és harmónia nélküli zenéről, amely lassan mégis változik. Ennek élményét a róla készült 1993-as portréfilmben és a vele készített interjúkban is elmesélte.

Azt azonban hozzáfűzi, hogy Bartóknál is felfedezhető az akusztikus hangsorú zene.

A Ligeti György: Musica ricercata című filmről 

A Musica ricercata Ligeti zeneinyelv-keresésének fontos eleme. Radnóti Róza zongorista Kerényi Mihály rendezővel és stábjával vette fel a művet, a film premierje májusban volt. Az alkotócsapat, mint a zenész elmondta, számos vetítést tervez, ősszel pedig talán Bécsben is be fogják mutatni. ‒ Egy mély jelentéstartalmú képsor tud olyan kontextust kölcsönözni a zeneműnek, amitől annak a tartalma még zsigeribben hat a befogadóra. Ilyen példa az a film is, aminek köszönhetően megismerkedtem Ligeti zenéjével. Kubrick Tágra zárt szemek című filmje akkora hatással volt rám, hogy azonnal elkezdtem tanulni a filmben is felcsendülő Ligeti-művet, a Musica ricercatát ‒ mondja a fiatal zenész. A zene vizuális megjelenítése, akárcsak az új nyelv keresése, olyan dimenzió, amely a hangok közti viszonyok ‒ a zene ‒ újabb rétegét világíthatja meg – olvashatjuk a film kapcsán a Kultúra.hu oldalán.