A szakemberek a MOME diplomaosztóján arra hívták fel a figyelmet, hogy a bolygó megmentéséért folytatott küzdelemben a design, a nyitottság és a közös munka segítségével elérhetünk változásokat – legyenek azok kisebbek vagy nagyobbak.

Elizabeth Chai Vasarhelyi mesterszakosoknak szóló beszédét a magyar nagymamájánál, Brazíliában töltött gyermekkora nyarainak felidézésével kezdte. Egyfajta kívülállóként már akkor megfogalmazódott benne, hogy az ott hallott rendkívüli élettörténeteket és az ezekhez hasonlókat továbbmeséli majd, itt jött rá, hogy kínai–magyar többszörös identitása milyen értékes, hiszen így több közegben is otthonosan mozoghat, más-más lencsén át nézheti a világot. Később, az egyetem befejezésével jött a következő fontos tapasztalat: az ott megszerzett kapcsolatrendszer egész életében fontos szerepet játszik majd. Mint mondta, ápolni kell az egyetemi évek alatt megszerzett kapcsolatokat. Első tanácsként hangsúlyozta:  

Véleménye szerint az együtt létrehozott alkotásokban megsokszorozódik a kreatív erő és a hatás. A filmrendező, aki férjével, Jimmy Chinnel közösen készített filmjével, a Free Solóval 2019-ben elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat, számos kulisszatitkot és részletet megosztott munkamódszeréről. 

Második tanácsként azt javasolta a hallgatóknak, hogy ne féljenek nagy dolgot kérni, de csak akkor, ha el tudják fogadni a visszautasítást. – Nem fogok hazudni, az első visszautasítást nem könnyű elfogadni. A századikat sem. Egyszer-egyszer azért igent is mondanak. De ha nem kérsz, ha nem mondod el, mit szeretnél, már a választól, az igen esélyétől is megfosztod magad – mondta Chai Vasarhelyi. 

– Három: bármilyen jó is a munkád, soha nem fog önmagáért beszélni. Mint kifejtette, tudja, milyen nehéz kreatívnak lenni, alkotni, de ha készen van a mű, el is kell adni: a saját szószólónkká kell válnunk, el kell érnünk, hogy az emberek megnézzék, elolvassák, átéljék a munkánkat. Ez sokszor szörnyű, fájdalmas, zavarbaejtő, de egyszerűen muszáj – mondta.

Negyedik tanácsként kijelentette: szabad, merész, őrült, valóságtól elrugaszkodott álmokat szőni. – Hiszek abban, hogy rengeteg mindent elérhetsz abból, amit akarsz, ha megvan hozzá a megfelelő munkamorálod és elszántságod, hogy végigvidd. 

Végül arra biztatta a diákokat, hogy próbálják megváltoztatni a világot, még ha csak egy kicsit is.  – Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy változást érjünk el. Különösen művészként. Vigyáznunk kell a bolygónkra, egymásra. Erre pedig alkotói folyamatainknál keresve sem találhatnánk jobb módot – mondta.

Mire tanította meg a világot Moholy-Nagy László? 

Paola Antonelli Buckminister Fuller gondolatait idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy a tervezőknek az a feladatuk, hogy lassan, de biztosan egy irányba haladva érjenek el változást. Visszatekintett a MOME névadójának, Moholy-Nagy Lászlónak paradigmaváltó munkásságára is, aki újraértelmezte a design fogalmát. Mint mondta: – Ő tűzte elsőként zászlajára a nyitottságot, az interdiszciplinaritást, az együttműködést, azt a fajta energiát, kíváncsiságot, ahogyan ma foglalkozunk a designnal. Ő alapozta meg a design kutatásalapú tudományágként való létjogosultságát. Moholy-Nagy megtanította a világot arra, hogy a tervezés nem szakma, hanem látásmód.

Antonelli nem csak kivételes építész és kurátor, de tanított a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, a Harvard Graduate School of Designban és a New York-i School of Visual Arts MFA programjában is. A TIME Magazin a világ 25 legfontosabb designlátnoka közé választotta, tanácsa pedig a magyar egyetemistáknak így szólt: – Annyi a nyitott kérdés, nyílt ösvény és nyílt seb, hogy a legjobb, amit tehettek, hogy nyitott hozzáállással és persze nyílt szívvel álltok a világhoz. A design számít. Sokkal többről szól, mint a dolgok készítéséről.

Borítókép: Elizabeth Chai-Vasarhelyi Oscar-díjas magyar származású rendező (Fotó: Lakatos Máté)

Elizabeth Chai-Vasarhelyi beszédét itt nézheti meg magyar felirattal: