– Trianon mindig aktuális, mert nem ismerjük pontosan, hogy mi történt. Hordozzuk Trianon következményeit, traumája azonban nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett. Ők sem tudták feldolgozni, hiába telt el száz év – mondta el lapunknak a Magyarságkutató Intézet Trianon kutatócsoportjának tudományos konferenciáján Kásler Miklós főigazgató, tiszteletbeli elnök.
A Trianon kutatócsoport tudományos konferenciája
Raffay Ernő, a Trianon kutatócsoport vezetője, a Magyarságkutató Intézet tanácsadója hozzátette:
Trianon időszerű sajnos, mert az 1947. február 10-i párizsi békeszerződés – amely most hatályos nemzetközi jogszabály – első paragrafusa azt mondja ki, hogy »Magyarország államhatárai az 1938. január elsejei állapot szerint állíttatnak vissza«. Ez pedig az 1920. június 4-én meghúzott határ. Ráadásul a trianoni utódállamokban a magyarság helyzete mindig adott nagypolitikai és belpolitikai eseményektől függően változó. Nem jó és jobb, hanem rossz és még rosszabb
– mondta. Hangsúlyozta, hogy kiemelhetnénk egyik-másik háborúban álló országot, ahol magyar kisebbség van, de a NATO-tagországokban is rendkívül aktuális a trianoni kérdéskör: az iskolarendszerben, a politikai életben, a gazdaságban, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaadásában és az élet számos más területén.
Ennek a konferenciának ez az időszerűsége, de van egy tudományos vetülete is. A kilenc előadó mindegyike komoly levéltári kutatásokat végez, hogy a trianoni kérdéskör eddig ismeretlen területeit feltérképezzék
– foglalta össze Raffay Ernő.
A konferenciát Kásler Miklós nyitotta meg. A főigazgató többek között arról beszélt, hogy Magyarországot „megszüntetésre szánták”, ám az ország, a magyarság a trianoni kihívásra olyan erős szellemi választ adott, amely Nobel-díjakban, a tudományban, az irodalomban, a zenében nyilvánult meg, miközben az ország átalakította iparát, mezőgazdasági viszonyait, és az életszínvonal tekintetében 1938-ra majdnem utolérte Ausztriát.
Kiemelte, hogy a konferencia mintegy előkészíti azt a monográfiát, amelyet az intézet kutatói e témakörben készítenek el.
Az elhangzott előadásokról néhány szó: Köő Artúr Erdélyi román oktatáspolitikai törekvések a dualizmus idején címmel tartotta meg értekezését, majd Babucs Zoltán Kelet-Magyarország román katonai megszállásának részleteit mutatta be egy hadtörténeti előadás keretében. Varga Endre az 1918–1920 közötti magyar–lengyel kapcsolatokról beszélt a legújabb kutatások tükrében, Szidiropulosz Archimédesz pedig az 1919 és 1923 között végbement görög Trianon folyamatát foglalta össze. Fazakas Zoltán József Nemzetközi kötelezettségek és Románia címmel a berlini szerződés és a párizsi kisebbségvédelmi szerződés alkotmányjogi értelmezését adta, Jeney János a román térképhamisításokat mutatta be modern eszközökkel. Kása Csaba a Székely Himnusz megszületésének történetét ismertette, majd Illik Péter bemutatta egy holland postamester a trianoni traumáról írt könyvét, amely nemsokára megjelenik a Magyarságkutató Intézet kiadásában. Végül Raffay Ernő Kádár János és az MSZMP-küldöttség 1958-ban tett romániai látogatásáról tartott előadást.
Borítókép: Kásler Miklós és Raffay Ernő a Trianon-konferencián (Fotó: Gyarmati-Paor Zoltán)
