A filmmel kapcsolatban korábban Lóth Balázs rendező elárulta, hogy az alkotás több mint ötszáz trükkfelvételt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a felvételek huszonöt százaléka digitális beavatkozáson esett át, de remélhetőleg a néző ezekből nagyon keveset fog érzékelni.

A digitális trükkökért felelős Benyó Zoltán a műsor készítőinek elárulta, hogy a munka nagyságát az idő tudja legjobban szemléltetni. − Előkészületre számolhatunk legalább hat hónapot, utána jött maga a forgatási idő, ami megint egy jó pár hónapban összegezhető, és utána jött egy közel nyolc-kilenc hónapos utómunka, ami a felvett anyagnak a digitális trükkbe történő összedolgozását jelentette − hangsúlyozta a szakember. Kiemelte, hogy az előkészületnek nagyon nagy szerepe volt, és erre háromszor-négyszer annyi időt hagytak, mint amennyit egy átlagos magyar film esetében megszokhattunk.

A VFX supervisor felhívta a figyelmet arra, hogy egy nap cselekményét rögzítettek heteken, hónapokon keresztül. Ez magában hordozza azt a kérdést, hogy miként tudják megoldani azt, hogy a fényviszonyok mindig egységesek legyenek. – Ha stúdióban vagyunk, akkor fogjuk és a lámpákat felkapcsoljuk meg lekapcsoljuk. Itt ezt nem tudtuk megtenni. Ebből adódóan az egész díszletet le kellett fednünk daruk segítségével. Ezek azt a folyamatos fényviszonyt tudták biztosítani, amelyek mellett akár heteken keresztül tudtunk forgatni egy helyszínen. 

Aztán azt láttuk ezeken a képeken, hogy minden egyes felvétel háttérében drótok futnak fel-le, amiket a film utómunkája alatt ki kellett szednünk. Nagy kihívás volt, hogy a filmben van egy olyan jelenet, ahol egy tömeg egy dunai hídon kel át, ami egy nem létező régi úszó híd. A forgatásra épített szett darabja volt egy harminc méter hosszú hídszakasz, ebből a szakaszból kellett kreálni egy olyan hidat, ami tulajdonképpen az egész Dunát átfogja, és a tömeget látjuk rajta – összegezte Benyó Zoltán.

Borítókép: Március 14-én kerül a mozikba a Most vagy soha! (Forrás: Facebook/Most vagy soha!)