Március 19-én bemutatták a Trianon enciklopédiát, a Ludovika Egyetemi Kiadó, a Trianon 100 Kutatócsoport és a Habsburg Ottó Alapítvány legújabb kiadványát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A 74 szócikket tartalmazó, tényekre épülő, hiánypótló kötet a szerkesztők szerint sokrétű magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Az enciklopédiában a magyar mellett a Trianonnal kapcsolatos külföldi vonatkozások és a hazai szakirodalomban csak épphogy megemlített történések is megtalálhatóak. 

Az Ablonczy Balázs, Hatos Pál, Nagy Szabolcs, Szeghy-Gayer Veronika és Zahorán Csaba szerkesztésében megjelent könyvről Romsics Gergely történész a bemutatón azt mondta: Ez a kötet megérteni és megértetni szeretne, ugyanakkor egy széles történelemfelfogás mellett kötelezi el magát. Trianon nemcsak frakkok és abroszok, de még csak nem is térképek és beszédek története. Hozzátette: Trianon a civilekről, a katonákról és mentalitásokról szól. 

A szócikkek íróiról Ablonczy Balázs elmondta, hogy világnézetükben és szakmai szempontjaikat tekintve nagyon különbözőek, ugyanakkor a szakma legjobbjai közé tartoznak. Kiemelte: nem szükséges folyamatában olvasni az enciklopédiát, bárhol el lehet kezdeni. Mint mondta, az enciklopédiában leírják, mit tud a magyar kutatás a témáról, a szócikkek végén pedig elhelyeztek néhány magyar és külföldi szakirodalmi hivatkozást, így segítve azokat, akiket mélyebben érdekel a téma. 

Hatos Pál szerint kérdés, hogy lehet-e egy ilyen kötet eszköze az emlékezet kiegyenlítődésének, vagy érdekegyesítésének. „Trianon az elmúlt 10-15 évben a magyar történelem legfőbb szimbólumává nőtte ki magát” – jelentette ki, hozzáfűzve: ezzel a problémával csak olyan történész tud foglalkozni, aki magyar, vagy nagyon mély ismeretei vannak a témáról.

Borítókép: Turul (Fotó: Kisalföld/Huszár Gábor)