Drámai hősök fegyverben
Bizonyára sokkal többen láttak már sógunokról, szamurájokról és ninjákról szóló filmeket, mint ahányan szakét ittak, de a lényegen ez nem változtat: majd mindenkit megérintett már a japán kultúra valamelyik eleme. A játékfilmek és játékfilmsorozatok élen járnak a kultusz fenntartásában. Már egy népszerű streamingplatformon látható a régi A sógun című sorozat felújítása, és egy mai ninja-klánról szóló alkotás is kikerült nemrég a képernyőkre; de egy, a szumósok életét feldolgozó szériát is élvezhettünk már. 

Természetesen a mozikban is gyakran felbukkannak japán hősökről szóló egész estés játékfilmek. Ha a filmtörténelmet nézzük, már jó ideje bekerültek a köztudatba a szórakoztatónak szánt ninjafilmek és „karatés filmek”, néhány tíz éve ezeket a kalandos alkotásokat nézték mindazok, akiket lenyűgöztek a harcművészetek. A filmek színvonala ingadozó volt: leginkább a harci jelenetekre helyezték a hangsúlyt. Hazánkban talán a legnépszerűbb volt az 1980-ban filmre adaptált A sógun című sorozat, ami jócskán túllépett az egyszerűbb akciófilmeken, és a televízió elé szögezett rengeteg nézőt. Ez volt – és persze James Clavell népszerű regénye – az ihletője az új A sógun című sorozatnak, amelyet már a magyar filmrajongók is végigizgulhatják. 
 

Harcművészet és sport
A japán harcművészetek a hazai sportéletbe is beszüremkedtek, sőt fontos pozíciót vívtak ki maguknak. Ezek közül a karate és a judo a legfontosabb, de az aikido, a kempo és a kendo is népszerű lett Magyarországon, bizonyítja ezt a magyar sportszövetségek léte és versenyzőink sikerei. 
 

A turáni rokonság és a magyar–japán kapcsolatok kezdete
A magyarok japán kultúrához való vonzalma nem új keletű, már a Monarchia is diplomáciai kapcsolatban állt a szigetországgal, de leginkább a Horthy-korszakban kapott erőre a japánok iránti érdeklődés. Ekkor volt igen gyakori téma a közbeszédben a turanizmus elmélete, ez a sokféleképpen definiált és értelmezett teória, melynek lényege a keleti  rokonság hangsúlyozása volt. 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság, melynek tevékenysége rengeteg tudományos eredményhez vezetett, ráadásul az akkori diplomáciai kapcsolatokat is megerősítette Japánnal. Talán kevésbé ismert, hogy a japán diplomaták és főtisztek a trianoni tárgyalásokon és a határok megállapításánál a magyar érdekeket képviselték, feljebbvalóikhoz küldött leveleikben keserűen nyilatkoztak az igazságtalan döntések miatt. 

Japán konyha – rizsbor és nyers hal
A japán konyha egyre ismertebb hazánkban. Sokan felfedezték maguknak a különleges, szokatlan ízeket, egyre több japán étterem nyílik Budapesten és a nagyobb városokban. Ma már mindennapos, hogy a magyarok otthonaiban sushi vagy ramen kerül az asztalra, és az igazi ínyencek szakét is kortyolgatnak néha.  

Kodály-módszer és Liszt Ferenc Japánban
Köztudottnak mondható, hogy a japánok rajonganak a magyar zenéért. Ebbe beletartozik a komolyzene iránti vonzalmuk, de a népzenénk is felkeltette érdeklődésüket. Több japán diák tanul a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetemen és számos japán művész teszi tiszteletét nálunk; egyébként a magyar zenészek is szívesen tanulnak és muzsikálnak a szigetországban, sőt oktatni is gyakran meghívják legjobbjainkat az ottani zenei intézményekbe. A Kodály-módszer is igen népszerű Japánban, Liszt Ferenc  zongoradarabjai pedig rengeteg japán zenész repertoárját gazdagítják. 
 

Borítókép: A szegedi füvészkert zen kapuja (Fotó: SZTE Füvészkert/Zalatnai Márta)