A koporsók mellett találtak negyven aranyozott istenszobrot, illetve halotti maszkot is.

A leletek a későkorra (i.e. 664–332) és a három évszázadon át uralkodó ptolemaioszi dinasztia (i.e. 323-30) idejére nyúlnak vissza.

A friss leleteket egy hevenyészett tárlaton mutatták be a világsajtónak a Dzsószer-piramis lábánál, ahol a meghívottak jelenlétében nyitottak fel egy koporsót, a benne talált múmiát pedig egy mobil röntgenkészülékkel át is világították.

Szakkara még csak az egy százalékát mutatta meg annak, amit magában rejt – mondta az egyiptomi televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatón Hálid al-Ináni régészeti miniszter, aki egy újabb nagy felfedezés bejelentését ígérte az elkövetkező hetekre, december végére vagy január elejére.

Az egyiptomi régészek egyebek közt arra számítanak, hogy megtalálják azt a koporsókészítő műhelyt, ahol a temérdek szarkofágot gyártották.

A szakkarai leleteket a három legjelentősebb egyiptomi múzeumban fogják közszemlére tenni a nagyközönség számára, köztük a gízai piramisok mellett épülő és jövőre átadandó Egyiptomi Nagymúzeumban – közölték.

Tutanhamon fáraó valódi külseje ma is éles viták tárgya

Az óegyiptomi történelem talán leghíresebb fáraója, az új birodalmi 18. dinasztia egyik utolsó királya, a fiatalon, 19 éves korában meghalt Tutanhamon nem az uralkodásának, hanem a csaknem teljesen érintetlen állapotban fennmaradt sírszentélyének köszönheti világhírnevét. A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki – írja az Origó.

1922 novemberében szenzációs hírt kürtölt világgá a sajtó; november 4-én, a Luxor közelében fekvő Királyok Völgyében egy érintetlen királysírra bukkant a rajzolóból lett brit amatőr régész, Howard Carter. A KV 62-es számot kapott sírkamrában talált rendkívül gazdag kincslelet, illetve a tárgyakon, valamint a sírszentély falán azonosított hieroglifák kétségtelenné tették, hogy a sírba „Ámon fiát”, az új birodalmi 18. dinasztia egyik utolsó fáraóját, Tutanhamont temették.

Howard Carter és kollégái rendkívül precíz munkát végeztek, még a helyszínen minden egyes leletet pontosan leírtak, leltároztak, illetve konzerváltak. Ennek tudható be, hogy a mindössze négy helyiségből álló kripta legizgalmasabb termét, az uralkodó szarkofágját, illetve holttestét rejtő sírszentély feltárását Carter csak 1925-ben kezdte el. Csaknem három évvel Tutanhamon sírjának felfedezése után, 1925 októberében nyílt fel a mészkő szarkofágba rejtett hármas koporsó 3300 évvel korábban lezárt fedele.

A teljes cikk ITT olvasható.