A palesztin régészek szerint a kígyókoronával ábrázolt nőalak a szerelem és a háború istennőjét testesíti meg, amelyet számos ősi sémi kultúra tisztelt.
Úgy vélik, hogy i. e. 2500 körül, a héber törzsek honfoglalása előtti, kánaáni korban készítették a 22 centiméter hosszú mészkő szoborfejet, amelynek tetején kígyókorona van, az erő és a legyőzhetetlenség szimbóluma a kánaáni istenek panteonjában.