Az Európai Unióban évente 1,3 millióan, Magyarországon körülbelül 32-33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt. Hazánkban a halálozások 49 százalékát szív- és érrendszeri betegségek okozzák, aminek egyik jelentős rizikófaktora a dohányzás.
A 2020-as nemzetközi adatok szerint itthon a 15 év feletti lakosság 28 százaléka dohányzik, ezzel az uniós lista élén járunk.
Míg a szív- és érrendszeri betegségek inkább idősebb korban szedik áldozataikat, addig a rák jellemzően az ötven–hatvan éves korosztályban arat. Európában százezer lakosra számítva nálunk hal meg a legtöbb ember daganatok miatt.
Idén júniusban tette közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a rákos megbetegedések és a környezeti hatások összefüggését vizsgáló jelentését. Az eredmények szerint a daganatos megbetegedések két százalékát légszennyezés okozza.
A tüdőrák esetében különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis az ilyen okból bekövetkező halálozások kilenc százalékáért felelős a beltéri és a kültéri légszennyezés. A napokban ismertetett brit kutatási eredmény megerősíti, hogy a légszennyezés jelentős szerepet játszik a káros folyamatok beindulásában.
A britek szerint a légszennyezés okozza
Az Egyesült Királyságban évente több mint hatezer nemdohányzó ember hal meg tüdőrákban. A londoni Francis Crick Intézet kutatói a minap számoltak be arról a felismerésükről, hogy az Egyesült Királyság leginkább szennyezett levegőjű területein több olyan tüdőrákos eset fordult elő, amiket egyértelműen nem a dohányzás okoz. A londoni intézet kutatói nem álltak meg az adatok ismertetésénél, hanem az okokat keresték.
Kísérleteik szerint a légszennyezés nem közvetlenül károsítja a sejteket, hanem „felébreszti” a szunnyadó mutációkat, amik rákossá válnak.
Bebizonyítottuk, hogy a levegőszennyezés felébreszti ezeket a sejteket a tüdőben, növekedésre és potenciális daganatok kialakulására ösztönzi ezeket. Az általunk azonosított mechanizmus végső soron segíthet abban, hogy jobb módszereket találjunk a tüdőrák megelőzésére és kezelésére a nemdohányzóknál
– idézte Charles Swantont, az intézet professzorát a Thesun.co.uk. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a légszennyezés összefüggésbe hozható a tüdőrákkal, de az emberek ezt eddig figyelmen kívül hagyták, mert a mögöttes mechanizmusok nem voltak tisztázottak.
– Tanulmányunk alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan eddig a nemdohányzó embereknél a tüdődaganatra gondolunk – tette hozzá Charles Swanton, aki szerint a rákot okozó mutációkkal rendelkező sejtek az életkor előrehaladtával felhalmozódnak a szervezetben, de általában inaktívak. Egy ötvenéves ember tüdejében például minden hatszázezer sejtből körülbelül egy tartalmaz potenciálisan rákos mutációt.
