idezojelek

Német karaktergyilkosságok

A baloldali sajtóban szisztematikus hajtóvadászat folyik a jobboldali politikusok ellen.

Vida Ákos avatarja
Vida Ákos
Cikk kép: undefined
Fotó: AFP/FRANK HOERMANN/SVEN SIMON

2018. augusztus vége ugyanolyan forró volt, mint az idei. Egy szombat estén a szászországi Chemnitzben a kubai származású Daniel Hillig két orosz barátjával együtt egy pénzautomatánál pénzt akart felvenni, de három migráns kinézetű suhanc felszólította, hogy adja oda nekik a bankkártyáját. Mivel nem tett eleget a rablók követelésének, azok erősítést hívtak, és hamarosan még vagy tíz hasonszőrű külföldi jelent meg a színhelyen. Az ezt követő dulakodásban mindhárom békés fiatalt megkéselték, aminek következtében Daniel Hillig kórházba szállítása után belehalt sérülései­be. A tettes, Alaa S. kilenc és fél évet kapott az emberölésért.

Eddig a szomorú hír, amely természetesen felkavarta a chemnitzi lakosság kedélyeit, és másnap egy spontán tüntetés során mintegy nyolcszáz ember vonult ki az utcákra, hogy a migránsok által elkövetett szörnyű bűncselekmény ellen demonstráljon. Közöttük volt számos huligán, szélsőjobboldali, neonáci szkinhed is. A rendőrség megpróbálta ugyan megállítani a tüntetőket, de azok erőfölényben áttörtek a sorfalon, és tovább vonultak. Egy hírhedt videófelvételen látható, hogy 

két migráns beszólásokkal provokált néhány kopasz fejű németet, egyikük megkergette őket, majd visszatért társaihoz. Ezt a videót barátnője feltette a WhatsAppra, ahonnan a szélsőbaloldali Antifa Zeckenbiss (kullancscsípés) nevű csoportja letöltötte és – a kezdeti provoká­ciót kivágva – „hajtóvadászat” kommentárral feltette a Twitterre. 

A 19 másodperces videót a baloldali szellemiségű német közszolgálati televízió, az ARD is bemutatta a hírekben, de több más balos sajtótermék is „hajtóvadászat Chemnitzben a migránsokra” címmel tovább terjesztette. A történtekre adott nyilatkozatában Angela Merkel kancellár is elítélte a hajtóvadászatként elhíresült eseményt, majd sajtószóvivője, Stefen Seibert úgy nyilatkozott, hogy 

amit tegnap Chemnitzben láthattunk és helyenként videóra vettek […], annak nincs helye a mi jogállamunkban. Nem fogadjuk el az ilyen csőcseléket, a más külsejű és származású emberekre való vadászatot […]

– emlékezett a Tichys Einblick minapi számában. A magazin hosszas kutatás után megtalálta a videó készítőjét és barátját, akik elmondták, hogy az őket tört németséggel provokáló arab kinézetű migránsok egyike leöntötte egy barátjukat sörrel, majd elszaladt. A videón látható srác utánuk futott, de pár másodperc múlva visszament barátnőjéhez.

A sajtóhíreket a helyi rendőrfőnök is úgy kommentálta, hogy hazugság a hajtóvadászat vádja, ilyenről szó sem volt. Ezt a baloldali sajtó csak a már akkor is a többségében jobboldal felé hajló Chemnitz lejáratására használta fel. Hans-Georg Maassen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal akkori elnöke, a Bildnek adott interjújában szintén ellentmondott Angela Merkel kijelentésének: 

A chemnitzi szélsőjobboldali hajtóvadászatokkal kapcsolatos kétségeket én is osztom.

Merkel ezt követően menesztette az addig köztiszteletben álló és hat éve a belbiztonságért felelős jogászt. Attól kezdve Maassen a német sajtó szabad prédája lett. Amikor meg 2021-ben bejelentette, hogy egy dél-türingiai választókerület szövetségi parlamenti képviselője akar lenni, a német sajtó össztűz alá vette és lejárató cikkekkel, riportokkal sikeresen megakadályozta a megválasztását. 

Maassen azóta is nemcsak a baloldali média, hanem saját pártja, a CDU vezetőségének is a célkeresztjében áll, akik megpróbálták kizárni a pártból, de nem sikerült.

A nyugodt és megfontolt jogász a folyamatos karaktergyilkosság kereszttüzében is mértéktartó tud maradni. Annak ellenére, hogy a német fősodratú média folyamatosan szélsőjobboldalinak, AfD-szimpatizánsnak, a jogállamiságra veszélyesnek titulálja. A koronát azt tette fel az ellene folyó kampányra, hogy kiderült, korábbi munkaadója, az Alkotmányvédelmi Hivatal az egyik jobboldali beállítottságú, közismert kormánykritikus ügyfele, Markus Krall telefonját is – jogilag vitatható módon – lehallgatta és így egy Maassennel folytatott beszélgetést, valamint chatprotokollokat is rögzítettek, majd az így nyert ismeretek egy részét a sajtónak is továbbadták – írta maga Krall egy Twitter-bejegyzésében.

A CDU konzervatív értékeit képviselő Werte Union (Érték Unió) csoportja megválasztotta elnökévé a Helmut Kohl konzervatív szellemiségét követő Maassent, aki a mai szélsőbalos, ökoszociális politikát folytató kormányt is ebből a nézőpontból kritizálja találóan: 

Kormányzó politikusaink pedig nagyrészt szakmailag alkalmatlanok, inkompetensek és ideológiailag vezéreltek. De az inkompetencia csak az egyik oldal. Szilárd meggyőződésem, hogy ezek az emberek sokat akarnak rombolni is, mert ez motiválja őket a zöld transzformáció végrehajtására, ami csak úgy lehetséges, ha a meglévő társadalmi rendszert lerombolják, és újat építenek. Ilyen társadalmi konstruktivizmus létezett a klasszikus szocializmusban, a nemzetiszocializmusban és a maoizmusban, és minden társadalmi konstruktivizmus halálhoz és nyomorhoz vezetett. Ezek az emberek elutasítják a mi szabadelvű demokráciánkat, mert úgy gondolják, hogy ideológiai céljaik, mint például a világ éghajlatának védelme, fontosabbak, mint a demokratikus jogállamiság. […] A demokráciának ez a felfogása alkotmányellenes, és küzdeni kell ellene

 – mondta egy interjújában.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A baloldali német média karaktergyilkosságra való hajlamát jól illusztrálja az idei forró augusztus végén Bajorországban kirobbant botrány is, amelynek szenvedő alanya a CSU vezette koalíciós kormány gazdasági minisztere, a Freie Wähler (Szabad Választók) párt elnöke, Hubert Aiwanger, aki Markus Söder miniszterelnök helyettese is. Az ősrégi történetet az Alpesi Pravda gúnynéven ismert Süd­deutsche Zeitung kaparta elő, több névtelen forrásra hivatkozva, persze nem véletlenül most, mert 

Bajorországban október 8-án lesznek tartományi parlamenti választások. Ilyenkor minden eszközt bevetnek, hogy lejárassák a jobboldal politikusait, és ehhez a karaktergyilkosság a leggyakrabban használt eszközük.

Aiwanger 17 éves volt, amikor iskolatáskájában néhány valóban ízléstelen és antiszemitának nevezhető röplapot találtak, amelyek a dachaui és auschwitzi koncentrációs táborokkal kapcsolatos tartalmú, viccesnek szánt, de gusztustalan felhívást tartalmaztak. A röplap egy, a német történelemről rendezett iskolai tanulmányi verseny alkalmával készült, amelyen Aiwangerék gimnáziuma is részt vett. 

Időközben Hubert Aiwanger bátyja, Helmut azt nyilatkozta, hogy ő volt az akkori röplap valódi szerzője, mert ezzel a tanárait akarta bosszantani, de a sárdobálás már javában folyik a népszerű konzervatív politikus ellen.

 Aiwan­gernek büntetésül egy előadást kellett tartania a nemzetiszocializmusról. Ezzel olcsón megúszta az ügyet, hiszen a nyolcvanas években már egy „Stoppt Strauß” (állítsátok meg Straußt) kitűző miatt is repülni lehetett egy gimná­ziumból. Aiwanger azonban maradhatott, és le is érettségizett ugyanott.

Markus Söder azonnal összehívta a koalíciós tanács rendkívüli ülését a kancellária hivatalába, a bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann – Bajorország hírnevét féltve – a nyitott kérdésekre Aiwangertől várja a személyes válaszokat. A német szövetségi kancellár, Olaf Scholz, akinek elég sok vaj van a fején, szintén az ügy tisztázását követeli a bajoroktól. A bajor ellenzék is feni a késeit, és a parlament soron kívüli ülését követeli, ha nem tisztázódik az ügy. A koalíciós tanács ülésén Aiwangernek 25 kérdést tettek fel, ezekre kell neki (határidő nélkül) írásban válaszolnia, és a válaszok kielégítő voltától függ, hogy a CSU továbbra is eddigi koalíciós partnerével alakít-e majd kormányt, esetleg Aiwanger nélkül vagy sem.

Ez a most előrántott, 35 évvel ezelőtti ügy, amelyről az újságnak már régen tudomása volt, jól jöhet a CSU elnökének, Södernek is, mert a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint pártja ma is alig áll jobban (39 százalék), mint a legutóbbi, 2018-as választáson, amikor 38,5 százalékot értek el. Az óriási köpenyeget viselő és lengető Södernek jól jöhet, ha jelenlegi koalíciós partnere belebukik a felfújt botrányba, vagy legalábbis rosszabbul szerepel, mint legutóbb (11,6 százalék).

De ez nem így van, mert Aiwangerék ma 14 százalékon állnak, ami Södert azért bosszantja, mert már régóta a Zöldek felé kacsingat. Noha a CSU hivatalosan azt hangoztatja, hogy továbbra is a ­Freie Wähler párttal folytatnák a kormányzást, Aiwan­ger erős karaktere és jó szónoki képességei nem tetszenek a pandémia idején har­ciasan keménykedő, kötelező oltásokat követelő, a sétálóutcákban, aluljárókban is kötelező maszkviselést elrendelő Södernek. A szkeptikus Aiwanger hosszú ideig ellenállt az oltásnak is, amit az ellentmondást nem tűrő CSU-miniszterelnök nagyon rossz néven vett tőle.

Söder inkább az általa gyengének tartott és egy nevetséges TikTok-videóban ugrálva táncoló bajor zöld pártelnökkel, Katharina Schulzéval alakítana kormányt. Vele könnyebb lenne a kormányzás, mint az erős karakterű, nyakas bajor Aiwangerrel. Október 8-án kiderül majd, hogy Söder melyik szegre akasztja majd viharvert köpönyegét.

A szerző újságíró (München)

Borítókép: Hubert Aiwanger és Markus Söder, a jelenlegi bajor kormánykoalíció vezetői (Fotó: AFP/Frank Hoermann/Sven Simon) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Menetelünk az atomháborúba

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

„Mit röhögtök, magatokon röhögtök!”

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Pillanatképek a tébolyult Európából

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Így kell harcolni Magyar Péter ellen

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.