Simonyte azt mondta a Financial Timesnak, hogy a parlamenttől megkapta a felhatalmazást arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába kiképzési céllal – írta a lap.
A lap leszögezte, hogy Kijevből még nem érkezett kérés a misszió kiküldésére. Simonyte azt mondta, Litvánia segíteni akar Ukrajnának garantálni, hogy meglegyen a lehetősége a fegyveres erői megújítására.
Ennek érdekében Vilnius meg fogja tagadni a tartózkodási engedélyt az ukrán állampolgároktól, ugyanakkor nem fogják őket szándékosan felkutatni vagy kitoloncolni, mivel ez törvénytelen – hangsúlyozta a kormányfő.
A hírre Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva elmondta, hogy ez a terv nem befolyásolja a harci helyzetet, és nem akadályozza a különleges katonai művelet feladatainak végrehajtását.
Egy ilyen döntés csak magának Litvániának okozhat problémát – hangsúlyozta a képviselő.
Megjegyezte, hogy Ukrajnában már régóta nagyszámú külföldi kiképző tartózkodik, így ha valami történik velük, az az illetékes politikusok és vezetők lelkiismeretén fog száradni.
A NATO-országok az utóbbi időben egyre gyakrabban beszélnek az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozásról. Így a múlt héten Emmanuel Macron francia elnök bejelentette francia csapatok esetleges Ukrajnába küldését, David Cameron brit külügyminiszter pedig elfogadhatónak nevezte, hogy az ukrán fegyveres erők brit rakétákkal támadjanak orosz területre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a feszültség példátlan eszkalációjának nevezte a történteket, amely különös figyelmet és intézkedéseket igényel.
Hétfőn a vezérkar Vlagyimir Putyin megbízásából megkezdte az előkészületeket a közeljövőben tartandó gyakorlatok megtartására, amelyeken a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítését és alkalmazását tesztelik.
Orosz–ukrán háború
