– Egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha minden légszennyezés megszűnne – mutatott rá honlapján a Szegedi Tudományegyetem.
Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói tanulmányukban 1300 európai városi és városkörnyéki mintaterületen belül vizsgálták a porszennyezés okait. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek stb.) kiterjedése között.
Kutatásuk során kimutatták, hogy a városi területhasználat kétféle formában befolyásolja a por mennyiségét.
Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át „termelői” azaz kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.
A légszennyezés forrása évszakonként változik
– Vannak olyan területhasználat típusok, melyek csak egy bizonyos időszakban fejtik ki portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képesek „jó porfogóként” megkötni a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül – mutatott rá az egyetem.
Egyes területhasználat típusok, az év eltérő időszakaiban „kétarcúan viselkednek”: bizonyos hónapokban csökkentik, majd más időszakokban növelik a városok porterhelését
– ismertette Seyedehmehrmanzar Sohrab doktorandusz hallgató.
A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szállópor-tartalma között találták a kutatók. Beszámolójuk szerint fűtési szezonban kimutathatóan tisztább a levegő (kevesebb a szálló por koncentrációja) a közutak környékén, mint a beépített területen, amely a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Rámutattak:
télen a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma.
Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja” az út menti területek levegőjét, ezért a közutak környezetében kevésbé szennyezett a levegő porral, mint a lakóépületek környékén – fejtették ki.
A fűtési időszak végétől megfordul a helyzet
Szinte kizárólagos szennyezőforrásként a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését.
Mivel nyáron már nincs fűtés, ekkor már a gépkocsik, teherautók és buszok kipufogógázai válnak a városi levegő elsődleges szennyezőforrásaivá
– mondta az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense.
Szilassi Péter rámutatott: a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől kora tavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére – fejtette ki az egyetemi docens. Az egyetem rámutatott:
a márciusi, drámai tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak.
– Minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve (lehetőleg villamos üzemű) közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál jobban javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a városlakók egészségi állapota – összegzett az egyetem.
Demencia, tüdőrák, baleset – láthatatlan gyilkos a szennyezett levegő
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az M1-es autópályán idén márciusban történt tömegbalesetet is a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság okozta. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai évek óta kutatják a porszennyezés okait, csökkentésének lehetőségeit.
De mint ismert, a szmog káros hatásai leginkább hosszú távon érvényesülnek: amerikai kutatók már évekkel ezelőtt kapcsolatot találtak a légszennyezés és a demencia (elbutulás) között. Tanulmányuk szerint 2015-ben a légszennyezés világszerte körülbelül kétmillió demenciás esetet és mintegy hatszázezer elhalálozást okozott.
Rámutattak:
a légszennyezés miatt nagyjából 15 százalékos az elbutulással összefüggő idő előtti elhalálozás, hétszázalékos a fogyatékossággal eltöltött élettartam, és mintegy 26 milliárd dollárra rúgnak a vele kapcsolatos gazdasági költségek.
Tavaly júniusban tette közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a rákos megbetegedések és a környezeti hatások összefüggését vizsgáló jelentését. Az eredmények szerint a daganatos megbetegedések két százalékát légszennyezés okozza.
A tüdőrák esetében különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis az ilyen okból bekövetkező halálozások kilenc százalékáért felelős a beltéri és a kültéri légszennyezés. A brit kutatási eredmény megerősíti, hogy a légszennyezés jelentős szerepet játszik a visszafordíthatatlan betegség kialakulásában.
