Mint írták, az AB határozatában három korábbi bírósági ítéletet is megsemmisített és új tárgyalásra kötelezte a feleket.
Az ügy előzményeiről közölték, hogy a Magyar Szocialista Párt még 2020-ban egy Facebook-videóban tiltakozott amiatt, hogy a révfülöpi kikötő az MCC tulajdonába került.
Hamar kiderült, hogy az állításuk téves volt, nem a település közforgalmú kikötője, hanem egy magánkikötő került az alapítványhoz
– idézték fel, majd emlékeztettek, hogy az MCC pert indított az MSZP ellen valótlan tényállítás, megtévesztés, az alapítvány jó hírnevének súlyos megsértése miatt.
Hangsúlyozták: a korábbi bírósági döntésekkel szemben az AB szerint egyértelműen téves tényállításról volt szó, ami alkalmas arra, hogy az MCC megítélését a társadalom széles körében negatívan befolyásolja.
Az AB határozata szerint jóhíre egy szervezetnek is van, és az Alaptörvény azt is védi – tették hozzá.
Az MCC kitért arra is, hogy a Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötő, Diáktábor az MCC tehetséggondozó programjának kiemelt helyszíne, balatoni tehetséggondozási és oktatási központja. 2023-ban összesen 1500 diák táborozott Révfülöpön, amely az MCC minden képzési programjának helyet ad – írták, megjegyezve: a létesítmény kikötői vendéghelyeket tart fenn és biztosít a balatoni vitorlázóknak, a vízirendészet és víziközlekedés biztosításában részt vevő hatóságoknak, valamint támogatja a vitorlásversenyeket is.
– Az MCC megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy vannak ma olyan politikai pártok Magyarországon, akik abból próbálnak előnyt kovácsolni, hogy mindenki számára hozzáférhető, ingyenes, nemzetközi színvonalú tehetséggondozó intézményt és programot támadnak – fogalmaztak.
Az AB december 21-i határozatában – az MCC és az MSZP megnevezése nélkül – alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla, továbbá a Fővárosi Törvényszék támadott ítéleteit abban az ügyben, amelyben az indítványozó alapítvány egy politikai párt közösségi oldalán közzétett videóközlemények miatt fordult bírósághoz. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az eljáró bíróságoknak figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy az alperesi valótlan tényállítások az indítványozó alaptörvényben védett jó hírnevének megsértésére vezettek.
