Hazatér az Egyesült Államokból Boross Gábor, aki a Stanford Egyetemen posztdoktori kutatóként a tüdőrák evolúcióját kutatta egerekben – közölte a HUN-REN. A tudós a Magyar Kutatási Hálózat Hazahívó programjában csatlakozik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK), ahol a rák evolúciójának kutatására alapít új kutatócsoportot.
Azt fogja vizsgálni, hogy a rákbetegséget okozó úgynevezett „driver” mutációk hogyan hatnak egymásra, hogy végül rákos tumorok növekedését okozzák.
Boross Gábor a Stanford Egyetemen az ott kifejlesztett Tuba-seq technológiát alkalmazta. Ennek lényege, hogy a CRISPR genommérnöki technikával specifikus mutációkat hoznak létre egér tüdőepitélium-sejtekben, és az ezekből növekedésnek induló tumorokat úgynevezett DNS-vonalkódokkal jelölik meg.
Ezeknek a rövid DNS-szakaszok szekvenálásával megállapítható a tumorok mérete,
ezáltal meghatározható, hogy adott mutációk hogyan hatnak a tumorok növekedésére, vagy akár hogyan befolyásolják a különböző terápiákra adott választ. Mivel az emberi tumorokban szinte kivétel nélkül egyszerre több mutáció okozza a rákos növekedést, az Egyesült Államokban töltött kutatómunkája során a fiatal kutató a Tuba-seq technológiát továbbfejlesztette.
Ennek célja az volt, hogy a rendszert mutációk kombinációinak kezelésére is alkalmassá tegye jól skálázható módon – azaz kevés kísérlettel, olcsón, sok mutánst lehessen lemérni.
Ezt a technológiát hozza most haza a HUN-REN pályázatának segítségével, és használja fel nagy lefedettségű interakciós térképek, valamint a rák progresszióját meghatározó adaptációs tájképek leírásához.
A HUN-REN által tavaly első alkalommal meghirdetett Hazahívó és Külföldi Kutatókat Toborzó Programban a nemzetközi élvonalhoz tartozó hat magyar és egy külföldi kutató érkezik Magyarországra, hogy a hálózaton belül kutatócsoportot alakítson és megvalósítsa a nyertes pályázatban vállalt tudományos projektjét.
