Mi van, ha gyermekünk nem a „nagykönyv” szerint fejlődik, és viselkedése, mozgása, beszéde eltér kortársaiétól?

A gyermek egész lényét látni kell – vallja Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ vezetője és szakembere, aki szerint ahhoz, hogy a jövő generációja egészségesen fejlődhessen, a gyermekek ellátásában részt vevő szakemberek tudásának folyamatos fejlesztése és a szülők érzelmi támogatása ugyanolyan fontos.

2024. 03. 02. 6:31
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sára hároméves volt, amikor az óvodapedagógus felfigyelt rá, hogy beszéde nehezen érthető és a mozgása is elmaradást mutat. Majd egy év telt el, mire kiderült, a kislánynak kimaradt a kúszás és a mászás is a mozgásfejlődéséből, de a beszéd és nyelvfejlődés terén is elmaradást mutatott. A kétéves Virágot „lábujjhegyezése”, vagyis lábujjhegyen járása miatt vitték el szülei egy vizsgálatra, ahol viselkedés- és érzelemszabályozásban, valamint figyelemszabályozásban tapasztaltak nála nehézséget a szakemberek.

A kis Géza is feladta a leckét a szüleinek: ő kétévesen került bölcsődébe, ahol a szabad levegőn ugyan jól érezte magát, a csoportszobában viszont ijesztően viselkedett: nehezen kezelte a változást, remegve sírt és nem bírta elviselni a testközelséget sem. A beszédfejlődés és a szobatisztaság terén sem haladt, emellett az étkezés is mindig kihívást jelentett, a kisfiú ugyanis nem fogyasztott húst, kenyérfélét és főzeléket sem, viszont mindent, aminek piros volt a színe, azt örömmel megette.

 

Százezer gyermek lehet érintett

Ezek az esetek egyáltalán nem ritkák, de még csak nem is egyediek. 

A KSH adatai szerint ugyanis jelenleg Magyarországon több mint százezer megkésett fejlődésű és sajátos nevelési igényű gyermek van, akik valamilyen segítségre szorulnak.

Bár az ellátási utakhoz kapcsolódó információáramlás mára felgyorsult, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy sokszor hosszú hónapok, adott esetben évek telnek el a gyanú felmerülésétől addig, amíg a gyerekek eljutnak a megfelelő fejlesztésig.

– A Gyermekút Módszertani Központ ezért azzal az összetett céllal jött létre, hogy a kisgyermekeket körülvevő szakemberek tudását, ismereteit folyamatosan bővítsük annak érdekében, hogy a kicsik minél előbb a megfelelő szakemberhez és diagnózishoz jussanak, miközben a szülők is támogatást, információkat kapnak nálunk – kezdi Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ vezetője és szakembere, aki hosszú évek óta kutatja is a kisgyermekeket körülvevő rendszer problémáit és azok megoldási gyakorlatait.

Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ vezetője, szakembere (Fotó: Förster Tamás)

 

Fontos segítség a szakembereknek

A Gyermekút Módszertani Központ egy korábbi uniós támogatással, több ágazat együttműködésével megvalósult projektből nőtte ki magát, többek között egy olyan pilot programot valósítva meg, amely remélhetőleg országosan is elterjedhet majd. De mit is jelent ez a gyakorlatban? 

Kereki Judit kifejti, hogy szakembereik, akik között gyermekneurológusok, gyógypedagógusok, pszichológusok és mozgásterapeuták is vannak, mozgó szolgáltatással Nógrád vármegye településein élő kisgyermekek komplex vizsgálatát végezték el. A vizsgálat eredménye után felállított diagnózis alapján elkezdődhet 160 vizsgálatba bevont gyermek fejlesztése. 

– Az elkészült családellátási tervben leírtaknak megfelelően az úgynevezett gyermekút-menedzserek segítenek a családnak a továbblépésben – ismerteti, kiemelve, hogy a gyermekút-menedzserek folyamatosan kommunikálnak az érintett gyermekek szüleivel, családjával, nyomon követik az eseteket, de gondoskodnak arról is, hogy a gyermekek elkerüljenek a megfelelő fejlesztő, terápiás ellátásba.

– A gyerekek diagnosztizálása, ellátásba juttatása és a családok érzelmi támogatása mellett a Gyermekút Módszertani Központ égisze alatt a szakembereket is ellátjuk munícióval, vagyis azokat, akik a fogantatástól az iskolás korig a gyermeket körbe veszik: például a védőnőket, a házi gyermekorvosokat, a kisgyermeknevelőket, óvodapedagógusokat, a pedagógiai szakszolgálat szakembereit, a gyógypedagógusokat, a pszichológusokat vagy a család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőit – tájékoztatott a központ vezetője.

Az elmúlt években mintegy tizenkétezer szakembert képeztek a megújult tudásanyagot felhasználva.

– Megindító volt látni, ahogyan a képzéseken a különböző ágazatokból érkező szakemberek megértik, hogyan tudnak kapcsolatot teremteni egymással és támogatni egymás munkáját. Volt olyan eset, hogy egy orvos úgy látta, hogy az általa megvizsgált gyermek ugyan orvosilag rendben van, de a gyógypedagógus a saját vizsgálata alapján eltéréseket látott a fejlődésében. A gyermekorvos pedig elfogadta, hogy ez a másfajta tudás milyen gazdagon tudja kiegészíteni az általa tapasztaltakat, hogy mennyire fontos időben észlelni ezeket az apró jelzéseket, eltéréseket – idézi fel a Gyermekút Módszertani Központ vezetője.

 

A gyermek egész lényét ismerni kell

Kereki Judit szerint a szakemberek képzésére nagy szükség van amiatt is, mert  folyamatosan emelkedik azoknak a gyerekeknek a száma, akik valamilyen speciális segítségre szorulnak. Ahhoz pedig, hogy a legkisebbeknek segíthessünk, komplex látásmód szükséges.

– Ma már tudjuk, hogy a gyerekek egészséges fejlődése már jóval a fogantatás előtt elkezdődik, hiszen a leendő szülők testi, mentális és lelki állapota kihat a magzati jóllétre és a már megszületett gyermek életére egyaránt. Már az is befolyásolhatja a kicsik életét és mentális, lelki egészségét, hogy tudatosan várták, tervezték-e a megérkezésüket a családba vagy sem. A gyermek fejlődése szempontjából természetesen az is meghatározó lehet, hogy milyen az édesanya egészségi állapota, hogy a várandósság alatt dohányzik-e vagy fogyaszt-e alkoholt. Éppen ezért a Gyermekút Módszertani Központ egyik küldetése, hogy már a gyermeket váró, leendő szülőket is támogassák – ismerteti a vezető.

Van azonban olyan helyzet is, amikor a kedvezőtlen környezeti tényezők, például a rossz lakáskörülmények hátráltatják a gyermekek megfelelő fejlődését. Olyan családban például, amelynek földes vagy beton padlós lakása van, nem teszik le a gyermeket, aki így nem tudja gyakorolni a megfelelő mozgásformákat. Ennek eredményeként a mozgásfejlődés és az ebből fakadó nyelvi és értelmi fejlődés is hátrányt szenvedhet. 

– A gyermekeket körülvevő szakembereknek ilyen esetekben is fel kell tudni ismerni a problémát és a lehetséges megoldást is. Fontos, hogy a gyermek egész lényét, az összes körülményt lássák. Gyakran megesik ugyanis, hogy a szociálisan hátrányos környezetből jövő vagy az ártalmas pszichés hatásoknak kitett kisgyermeknél testi szinten jelentkeznek ezek a problémák, és fejlődési elmaradás, fejlődési zavar veszélyezteti őket – hangsúlyozza Kereki Judit.

– De legalább ennyire fontos az is, hogy mindeközben a szülő is megkapja a támogatást, hiszen a gyermek körüli bizonytalanságok megviselik a család többi tagját is. 

Sőt, egyes esetekben elegendő, ha csak a szülők kapnak érzelmi támogatást, a lelki gondok feloldása a gyermek nyugalmát, megfelelő fejlődését is megalapozzák 

– mutatott rá a szakember.

Ezt bizonyítja az a kutatás is, amely a Gyermekút Módszertani Központ készített arra vonatkozóan, mely tényezők befolyásolják a gyermek fejlődését. – Azokat a szülőket, akikkel kapcsolatban vagyunk, és akiknek a gyermekénél a megkésett vagy eltérő fejlődés gyanúja beigazolódott, megkértük a kapcsolódó kérdőív kitöltésére, amely a várandósságra, a születés körüli időszakra és a kisgyermekkorra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Kiderült, hogy a vizsgált rizikótényezők közül a várandósság alatti dohányzás mutat a legszorosabb kapcsolatot azzal, hogy milyen súlyos állapotú lesz a gyermek. A veszélyeztető tényezők összefüggéseinek vizsgálatánál pedig az igazolódott, hogy minél nagyobb mértékűek voltak a gyermek életében a családban bekövetkező változások (például a válás, a költözés, a családtag elvesztése), annál nagyobb eséllyel járt ez együtt súlyosabb állapot kialakulásával, és természetesen ez fordítva is igaz. Tehát azok a tényezők, amelyek a gyermek biztonságérzetét veszélyeztették, jelentősen befolyásolják a gyermek testi-lelki fejlődését – mondta el a szakember.

Fotó: Förster Tamás

 

Mi köze a napirendnek a gyermek egészséges fejlődéséhez?

Kereki Judit szerint sokszor apróságoknak hitt, de annál fontosabb dolgokon csúsznak el a szülők, ilyen a – már kisbaba kortól kialakított – napirend, amely a kicsiknek alapjaiban határozza meg a biztonságérzetét és egyben egészséges fejlődését.

A határok, keretek kialakítása, a megszokott napi rutinok már babakortól nélkülözhetetlen eszközeink arra, hogy segítségükkel a gyermek biztonságban érezze magát. 

–  Sok szülő mégsem tartja ezt fontosnak, amitől a kicsik biztonságérzete meginog, nem találnak fogódzót, kapaszkodót. Ugyancsak ehhez kapcsolódik a szerephatárok elmosódásának a kérdése is, aminek eredményeképp a gyermekek előbb vagy utóbb a szülők fejére nőnek, átveszik az irányítást, és a szülő-gyermek szerepek felcserélődnek. Ha egy gyermek kontroll és keretek nélkül nevelkedik, a kiszámíthatóság hiánya komoly viselkedésproblémákhoz vezethet hívja fel a figyelmet.

– Ennek orvoslására ingyenes szülőtámogató csoportokat indítottunk (ide kattintva jelentkezhet is rá), hogy a kisgyermekes szülőket megerősítsük szülői szerepükben, magabiztosságot adjunk nekik és rávilágítsunk arra, miért szükséges mondjuk egy olyan apróságnak tűnő dolog, mint a napirend, mit jelent a dackorszak vagy hogyan tudunk jól kommunikálni a családban. De a szülőtámogató csoportfoglalkozásokon szó van még a szülői szerepekről, a párkapcsolatokról, a gyermek fejlődésének folyamatáról, a krízisek és konfliktusok kezeléséről, és persze a családi játszmákról is – teszi hozzá.

 

Kütyük a kisbabáknál

Kereki Judit szerint számos más dolog is befolyásolja, hogy ma ennyi gyermek érintett valamilyen fejlődési nehézségben, zavarban. A diagnosztika is sokkal pontosabb, mint régen, de felelős a felgyorsult világ is. A képernyő előtt töltött túl sok idő, az így kapott feldolgozhatatlan mennyiségű információ miatt ugyanis a kisgyermekek idegrendszere, agya is másképp fejlődik. 

– Ma már az a ritkább, ha egy kisbaba nem érintkezik az őt körülvevő kütyükkel. Neki nem villódzó fényekre, hanem arra van szüksége, hogy közvetlen érzékelésekkel tanuljon, homokozzon, pocsolyázzon, vagy éppen megkóstoljon új ízeket. Ám ezek az infokommunikációs eszközök leginkább csak túlstimulálják és nem fejlesztik az idegrendszerét, korai és rendszeres használatuk szintén fejlődési problémákhoz vezethet – hívja fel a figyelmet.

A szakember úgy véli, a megoldást itt is a következetesség jelenti, és bár elsőre ártalmatlannak tűnik, ha mondjuk telefonnal szórakoztatunk egy kisgyermeket, hosszú távon nem éri meg lecserélni a mesekönyveket, mondókákat és a való élet tapasztalásait a különféle, képernyőkön keresztül áramló mesékre. A piciknél a tévézés vagy kütyühasználat az idegrendszer sebezhetőségéből fakadóan komoly figyelmi és viselkedésproblémákhoz, alvászavarhoz vagy a beszédfejlődés elmaradásához vezethet. Arról nem is szólva, hogy a gyermekünkkel való közös, örömteli együttléttől veszi el az időt.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó:Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.