Savhatás után hasznos legalább fél-egy órát várni annak érdekében, hogy a zománcból, illetve a fog kemény szöveteiből kioldódott foganyag képes legyen a remineralizációra, vagyis az ásványi anyag visszaépülésére, és azt ne dörzsöljük le azonnal a fogkefével.

A saveróziónak számos tünete lehet, a láthatatlan elváltozástól akár a kínzó fájdalomig.

A kopásokat nehéz tisztítani, növelhetik a plakkok képződését, a környező szövetek is begyulladhatnak, és ezek is okozhatnak vérzést, fájdalmat.

A szakember úgy véli, hogy a magyarok többsége lelkes fogmosó, ám ez nem mindig társul jó technikával. Emiatt is előfordulhatnak szuvasodások, ínygyulladások, ami akár fogágybetegségbe is torkollhat.

– A jó technikát tehát meg kell tanulni – magyarázza dr. Nevelits Annamária –, és érzékletes példával illusztrálja a fontosságát: a fogaink olyanok, mint egy tóban lévő kavics, amelyet csúszós, nyálkás réteg borít, és egy saját kis ökoszisztéma található rajta.

A kavicsról semmilyen vízáramlás, mosó, sodró hatás nem képes az ökoszisztémát eltávolítani, vagyis a fogainkat is csak akkor tudjuk megtisztítani, ha ehhez megfelelő eszközt – optimális esetben puha vagy közepesen erős sörtéjű fogkefét – használunk. A kemény fokozhatja az ínyvisszahúzódás kialakulását, ami szabaddá teheti a fognyakat és érzékenységhez vezethet. A fogkrémek közül a fluoridtartalmúak segíthetnek, ám tudni kell, hogy a fluorid csak a megfelelően tiszta fogakon hatásos.

A savak azáltal is fokozhatják a saveróziót, hogy csökkentik a szájüreg pH-értékét. Ha ez 5,5 pH-érték alá esik, akkor közvetett módon is kezd kioldódni a foganyag, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy megfelelő legyen a nyálelválasztásunk.

– Az elegendő folyadékfogyasztás nemcsak azért fontos, hogy ne száradjunk ki, hanem hogy a szájüreg pH-értékét is karbantartsuk – magyarázza a parodontológus, aki szerint az sem véletlen, hogy a francia menüsor sajttal fejeződik be: a fogak felszínén védőréteget képezve ez is segít abban, hogy a szájüregi pH hamarabb visszaálljon.