Arra a kérdésünkre, hogy vajon miért annyira jelentős az állam szerepe a kockázatitőke-piacon, Csuhaj kifejtette: többéves működés után is úgy látszik, még mindig szükség van az ösztönzőkre annak érdekében, hogy vonzóvá váljanak a kockázatitőke-típusú céges befektetések, akár a lakosság körében is. Az olyanok pedig, mint az SZTA, társfinanszírozóként beléphetnek, csökkentve a kockázatot, amit a magánbefektető vállal. Az elnök-vezérigazgató hozzátette, bőven van olyan befektetési lehetőség, ahol már amiatt esik el hozamtól a cég, mert saját működési politikája szerint csak kisebbségi tulajdonrészeket vesz, pedig vannak olyan finanszírozott cégek, ahol a sikerek nyomán ennél többet is érdemes lenne költeni.

Mint azt a Magyar Nemzet érdeklődésére Török József, az SZTA üzletfejlesztési és startupigazgatója elmondta, a kockázatitőke-piacon bevett gyakorlat, hogy a megkeresések nagyjából egy-két százalékából lesz ténylegesen tranz­akció. Ehhez képest az SZTA esetében ennél jóval magasabb az arány, a Pénzügyminisztérium alatt működő alapkezelő nagyjából a megkeresések tíz százalékában vásárol tulajdonrészeket.

Bővült tavaly a ­Hiventures

A Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó Hiventures kockázatitőke-beruházó 2017-es indulásának évében 92 korai fázisú startupba fektetett – közölte lapunkkal a cég. Ezek a tőkebevonás hatására átlagosan 85 százalékkal nőttek 2018 végére, ami – figyelembe véve a nemzetközi számokat – kiemelkedő; különösen, hogy 75 százalékuk ekkor még a termékfejlesztés fázisában járt. 2018 végére a Hiventures már 177 start­upban vált kisebbségi tulajdonossá. A teljes portfólió ekkor 756 munkavállalót foglalkoztatott, 51 fő 25 évnél fiatalabb alapítót számlált és 1,2 milliárd forint exportárbevétele volt. Ha sikerül ezt a növekedési ütemet a későbbiekben is fenntartani, e cégek közül kerülhetnek ki a jövő Magyarországának meghatározó technológiai nagyvállalatai.