– Nem csak a kartellezés jelent veszélyt a hazai építőanyagok esetében, a versenyhivatalhoz beérkezett panaszok azt mutatják, hogy komoly zavarok vannak a piacon – fogalmazott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjújában.

A vásárlók nagyfokú kiszolgáltatottságra panaszkodnak, az építőanyag árak nem transzparensek. – Már ott tartunk, hogy megjelentek  a napi árak, sőt már félnapi árak is vannak – mondta Rigó Csaba Balázs.

Egy normálisan működő piacgazdaságban a kereskedőknek kellene versenyezniük a vevőkért és nem fordítva – vélte a GVH elnöke, majd részletezte: jelenleg az eladó majdhogy nem zsaroló pozícióban van, közli az új árat, a vevőnek pedig pillanatok alatt el kell döntenie, megveszi-e az árut magasabb áron, vagy elszállítják máshova, de az is előfordul, hogy  az eladó közli,  inkább a készpénzt preferálja, miközben az összes kereskedő online pénztárgépe be van kötve a NAV-hoz. Vagyis szerinte szinte vadnyugati állapotok uralkodtak el a piacon.

Hangsúlyozta: tény, hogy a pandémiás helyzet megtépázta az értékláncokat, vannak olyan termékek, amelyek árait globális jelenségek hatása növeli, ám ha az építőanyag árak és öt évre visszamenőleg összevetjük az uniós tagállamokban, az látható, hogy 

az országok többségében tíz-tizenöt százalékos volt az átlagos növekedés. Kivéve Magyarországot és Romániát, ahol harminc százalékos.

Jelenleg tehát egy, a GVH munkatársaiból létrehozott munkacsoport – az ÉVOSZ-szal konzultálva – elkezdett vizsgálni minden olyan terméket, amely esetében drasztikus volt az áremelkedés. Így a versenyhivatal a lehető leggyorsabban megkezdheti a feltételezhető jogsértések kivizsgálását az építőiparban, például, hogy folyik-e a nagy cégek között kartellezés. 

Azonban nem csak ez a gond: a nagy cégek ugyanis a gazdasági erőfölényükkel is visszaélhetnek. Ez nem csak az építőiparra jellemző, 

érdemes megnézni, hogy újabban a big tech cégekkel szembeni eljárások tömkelegét indítják a tagállamok versenyhatóságai és maga az Európai Bizottság is – emlékeztetett Rigó Csaba Balázs.

Vannak olyan alapanyagok, amelyeket több magyar vállalkozás is gyárt, de vannak olyan termékek is, amelyekre igaz, hogy egy tulajdonoshoz vagy bányaüzemeltetőhöz kötődik az éves kitermelt mennyiség 80-85 százaléka. Ha pedig így van, akkor nyilván ő a termelés mennyiségével, az ár meghatározással, az exportteljesítményével nagyon komolyan tudja befolyásolni a magyar piacot – fejtette ki az elnök. 

„Ha azt látjuk, hogy mondjuk a hatszáz forintos köbméterenkénti árból hirtelen kétezres lesz, akkor evidens az a törekvésünk, hogy egy egészséges piacon egyenrangú felek versenyezzenek” – mondta.

Szerinte a jelenlegi torzult piaci helyzet a privatizációra vezethető vissza. – Az akkori kormány ajánlata úgy szólt, hogy a know-how-ért cserébe a nyugati cégek garantált nyereséget kaptak, sajnos a létfontosságú infrastruktúrákkal és alapanyagokkal együtt. A külföldi tulajdonosoknak elsősorban a profitjuk maximalizálása a lényeg – mondta. Úgy véli, egyértelműen javulna a helyzet,  ha a magyar alapanyaggyártók részesedése nőne a piacon.