Úgy tűnik, hogy elbúcsúzhatunk a hideg, havas telektől. Az enyhe januári, februári időjárásnak azonban a téli sportok szerelmesei mellett a gazdálkodók sem örülhetnek. A klímaváltozás hatására a mediterrán térségre jellemző téli időjárás hazánkba is begyűrűzni látszik, ennek hatására a havat egyre inkább az eső váltja fel, s egy-két fagyos hajnaltól eltekintve a huzamosabb ideig tartó mínuszok is elkerülik térségünket. A Klímapolitikai Intézet minapi elemzése szerint az elmúlt évtizedekben jóval enyhébbek lettek a telek, kevesebb hó hullik decemberben, januárban és februárban. Hasonlóan az idei szezonhoz, évről évre egyre többször dőlnek meg a téli melegrekordok is. A szakemberek szerint a hőmérséklet intenzív emelkedése miatt csökkent a fagyos és havas napok száma. Ugyanakkor ez a jelenség nemcsak hazánkra jellemző, hanem Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában is tapasztalható.
A klímakutatók várakozásai szerint a következő két-három évtizedben további 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok száma, mely már komoly károkat fog okozni hazánknak, különösen a mezőgazdaságnak. Ugyanis ha a szükséges hidegmennyiség tartósan elmarad, a kórokozók szelektálódása sem történik meg, ami évről évre egyre jelentősebb anyagi károkat fog okozni az agrárszektornak, nem beszélve a termés mennyiségének és minőségének romlásáról. A fagyhiány miatt növekedni fognak a belvizes időszakok is.
Fagykár veszélyezteti a gyümölcsösöket
Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője szerint a jelenség nem éri váratlanul a mezőgazdaság szereplőit. Az elmúlt tíz esztendőből hat-hét évben már a korábban megszokottnál enyhébb volt a tél. – A jelenlegi időjárás nem normális, de egyre inkább szokványosnak mondható. Az enyhe tél ugyanakkor a gyümölcstermesztés szempontjából jelentős kockázatokkal jár – vélekedett a szakember. Apáti Ferenc szerint ugyanis míg januárban és februárban a szokásosnál magasabb a hőmérséklet, a tavaszi hónapokat több hullámban lehűlés jellemzi, a tavaszi fagykárok kockázata ezért hatalmasra nőtt az elmúlt években. Példaként a 2018-as esztendőt hozta fel, amikor a téli enyhe időt egy március elsején érkező brutális hidegfront törte meg, amely hatalmas károkat okozott az ültetvényeken. A január második felétől jelentkező magasabb hőmérséklet miatt a fák vegetációja korán elkezdődött, március elején már virágzás előtt voltak a kajszi- és őszibarack-ültetvények.
Meglehet a böjtje az enyhe időjárásnak
A szakember rámutatott: a gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Ezt követően lépnek az úgynevezett kényszernyugalmi állapotba, aminek kezdete gyümölcsfajtától függően január második felétől február második feléig tart. A rövidebb hidegigényű fajok, mint például a kajszi- és az őszibarack már január második felében kilépnek a mélynyugalmi állapotból, s ha ezt követően enyhe az idő, elkezdődik a rügyduzzadás, rügypattanás. – Éppen ezért most még nincs baj, de egy hét múlva meg kellene érkeznie a lehűlésnek, és az lenne a jó, ha a fagyok február végéig ki is tartanának. Majd márciusban lassú, fokozatos felmelegedés lenne az optimális – magyarázta Apáti Ferenc.
Az elmúlt években tapasztalt változások miatt a hazai gyümölcsfák virágzása már másfél-két héttel korábban kezdődik, mint húsz vagy harminc évvel ezelőtt. A gond a tavaszi fagyokkal van. – Sajnos mi mindenből a legrosszabbat kapjuk, eltűnni látszik a havas, téli időjárás, a tavaszt azonban több hullámban érkező hidegfrontok jellemzik – jegyezte meg Apáti Ferenc, hozzátéve, hogy az utóbbi tíz év tapasztalatai szerint szinte kizárt, hogy február–márciusban ne jöjjön jelentősebb, téli jellegű lehűlés vagy március–május során tavaszi fagyok.
Több kártevőre számíthatnak a gazdák
Bár a gyümölcsösökkel ellentétben a szántóföldi kultúrák kevésbé érzékenyek a tavaszi fagyra, a zord téli időjárás és a hó hiánya ezekre a növényekre is hatással van. Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának vezetője szerint a mostani időjárás nem optimális, az enyhe, csapadékos január helyett hűvösebb, szeles időre lenne szükség. A növények ugyanakkor még nyugalmi állapotban vannak, így különösebb kár nem éri a vetést.
A korábbi évtizedekben megszokott hótakarótól azonban sajnos vélhetően el kell búcsúzni. A mostani enyhe tél minden bizonnyal a klímaváltozás eredménye, amit el kell fogadnunk. Míg régebben a három-négy héten át tartó tíz centiméteres hóréteget tartottuk optimálisnak, erre alig látni esélyt. A hó hiányát a növények kevésbé sínylik meg, sokkal inkább a kártevők és kórokozók elszaporodása miatt jelenthet gondot az enyhe tél. – A huzamosabb ideig tartó fagyok híján gond nélkül áttelelnek a kártevők, emiatt az idén biztosan nagyobb figyelmet kell majd fordítani a növényvédelemre – mutatott rá Petőházi Tamás. Az enyhe időben ugyanis könnyen áttelelnek a rovarok, a tetvek, a pajzstetvek és az atkák, amelyek megfelelő gyérüléséhez legalább másfél-két hétig tartó kemény fagyokkal tarkított időjárásra lenne szükség.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Oroszi Beáta)
