A 2000-es évek első éveiben, egészen 2010-ig sikerült pozitív értékeket elérnie Magyarországnak a közvetlen külföldi tőkebefektetéssel (FDI). Nem véletlen tehát, hogy a külgazdasági stratégiák elkészítése során nagy hangsúly került a további FDI-növelésre – írja az Oeconomus Gazdasági Alapítvány legfrissebb elemezésében. Ekkoriban következett be hazánk európai uniós csatlakozása is, amellyel további lehetőségekkel bővült a hazai külgazdaság, amelyek pozitív hatásai a tőkebefektetésekben is jelentkeztek.
Ezt követően a 2008-as válság után Kína egyre jelentősebb szerepet kapott a nemzetközi gazdaságban, valamint a globális termelésben. Az Európai Unió 2008-ban elindította több keleti országgal a keleti partnerség programot, valamint lépéseket tett az energiabiztonság, továbbá az energetikai és közlekedési hálózatok fokozott összekapcsolásának irányába
– idézi fel Szigethy-Ambrus Nikoletta, az elemzés írója, az Oeconomus junior elemzője. Ez a partnerség szabadkereskedelmi megállapodást hozott létre Ukrajnával, Georgiával és Moldovával, amely később Azerbajdzsánnal és Örményországgal bővült ki. Mindezek a tények és változások jelentős hatással voltak a későbbi magyar külgazdasági stratégia kialakítására, amelyet 2012-ben fogadtak el.
A keleti nyitás stratégia a következőket tartalmazta: a magyar export megduplázását, a magyar kis- és középvállalkozási szektor exportjának fejlesztését, a hazánkba irányuló FDI megkétszerezését, valamint a szomszédos államokba irányuló magyar FDI mértékének megduplázását. Mindezek érdekében a magyar kormány három eszközrendszert alakított ki: fokozták a gazdaságdiplomáciai aktivitást az új külkereskedelmi irányokba, megerősítették a külgazdasági szakdiplomaták hálózatát, kereskedőházakat alakítottak ki, amelyek a hazai kis- és középvállalkozásokat kötik össze a külpiacokkal, ezzel segítve a magyar termékek külpiacra jutását. A célzott országok között pedig Dél-Korea, Törökország, az ASEAN-államok, a FÁK-közösség tagjai, valamint egyes arab országok is helyet kaptak.
Az orientáció másik fontos célkitűzése volt, hogy fokozza a Magyarországra irányuló FDI mértékét, valamint tovább ösztönözze a magyar vállalkozásokat is a külföldi befektetésekbe. A 2010-es évektől a célirányos gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően tovább növekedett a külföldi tőkebefektetések száma és mértéke itthon. A magyar kifektetések összege továbbra is alacsony, esetenként negatív maradt, mindazonáltal 2017 óta fokozatosan emelkedő tendenciát mutat ez az érték is.
Az ázsiai térségben három olyan ország került a keleti nyitás fókuszába, amelyekkel a hosszú távú együttműködések különös fontossággal bírtak. Kína, Japán és Dél-Korea. A hazánkba érkező kínai befektetések jellemzően a feldolgozóiparban és a szolgáltatószektorban valósultak meg, többségében zöldmezős beruházások és felvásárlások létrehozásával. Megnőtt a kínai–magyar vegyesvállalatok száma itthon, ilyen többek között a 2016-ban alapított Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Kft. is, amely a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének kivitelezéséért felelős.
Az első japán vegyesvállalatok az 1970-es évek óta vannak jelen a magyar piacon. Elsősorban az autóiparban és az elektronikai szektorban létesítettek zöldmezős beruházásokat, hasonló céllal, mint Kína. Jelenleg több mint 160 japán cég van jelen a magyar gazdaságban, amelyek számos új munkahelyet teremtettek az országban.
A kelet-közép-európai országok között Magyarország volt az első állam, amelyik diplomáciai kapcsolatot létesített a Koreai Köztársasággal, így ez a lépés a későbbi együttműködések során is eredményesnek bizonyult.
Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök (jobbra) Pekingben 2022. decemberben (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Ting Lin)
