Az építőipari szakma az új otthonteremtési támogatás részletszabályainak kidolgozását, vagy az erre vonatkozó kormányzati tervek bemutatását szorgalmazza, így részben emiatt előtérbe kerülhetnek a felújítások. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére elmondta, a lakhatási helyzet vagy az ingatlanállomány az újak építése mellett felújítással is javítható, ráadásul utóbbi költsége jóval alacsonyabb is. Míg új házat, ikerházat építeni több tízmillió forint, az átfogó felújítás ennek töredéke lehet. Rámutatott, a tavalyi és tavalyelőtti évben elérhető otthonfelújítási támogatás rendkívül népszerűnek bizonyult, a bőkezű program nyomán az igénybe vevők számát nézve kétszázezer ember lakhatási körülményei javulhattak.

Az orosz–ukrán háború (és vele együtt a szankciós politika) nyomán elszabaduló energiaárak miatt még inkább belevágtak az emberek a felújításba, hiszen itt kiderült, „nincs kőbe vésve” az, hogy kedvezőek maradjanak a rezsiköltségek – magyarázta a szakértő.

Kérdés, hogy a csok szabályainak megváltoztatásánál, illetve a helyébe lépő támogatási formánál miként kap szerepet a felújítások ösztönzése – tette hozzá. Egy ilyen lépés abból a szempontból logikus lehet, hogyha az ingatlanokat korszerűsítik, azzal sikerül csökkenteni a rezsikiadásokat, ami hosszabb távon állami megtakarítást is jelent a rezsicsökkentési programban.

Felújításokra vonatkozó kérdésünkre azt írták, újépítésű ingatlanok nagyobb számban a fővárosban, nagyobb városokban, megyeszékhelyeken és frekventáltabb területeken (pl. Balaton) jellemzőek, ezért ha az újépítések „elérhetetlensége” miatt emelkedne a felújítások száma, az ezeken a területeken lehetne talán valószínűsíthető, illetve számszerűsíthető. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján az újépítések és használt lakóingatlanok közötti választás elsősorban az anyagi lehetőségek és egyéni preferenciák függvénye, emiatt nem valószínűsítik azt sem, hogy az újlakás-vásárlók választék vagy lehetőség híján megjelennének a használtpiacon.