Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkereset 3,4 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 20,1 százalékos növekedése mellett.
– Az adatokból kiderül, hogy egy év alatt 78 ezer forinttal nőtt az átlagbér. Ezzel a dollárbaloldal kormányzásához képest gyakorlatilag már a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is megháromszorozódott – nyilatkozta Nagy Márton.
A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: az év egészében dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma.
– A kormány hatékonyan küzd a szankciós infláció ellen, többek között a tizenöt százalékra emelt kötelező akciózás és az online árfigyelő letörték és harmadával csökkentették az inflációt, ami októberben egy számjegyűre olvadhat. Ennek eredményeképpen júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket. Így a jövőben újra lehetőség nyílik a korábbi években megszokott, éves szinten átlagosan öt százalék feletti reálbér-növekedési ütem visszaállítására – ismertette a tárcavezető.
Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése. A fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés gyors visszalendüléséhez.
