– Éves bázison kismértékben, 0,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor negyedéves alapon az első becslés alapján stagnált a magyar gazdaság. Ez negatív meglepetést jelent, ugyanakkor kiemelendő, hogy az elemzők meglehetősen optimisták voltak az ipari és építőipari adatok alapján. Negyedéves alapon az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal esett vissza a német gazdasági problémák begyűrűződése nyomán, míg az építőipar teljesítménye 3,2 százalékkal zsugorodott. A mai adatok alapján ezt a kiskereskedelmi forgalom egyszázalékos növekedése, illetve a belföldi turizmus év végi élénkülése, kiegészülve a többi szolgáltatással, nem tudta ellensúlyozni – értékelt Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Éves szinten a statisztikai hivatal a mezőgazdaságot, a humán-egészségügyi, a szociális ellátást, illetve az információ, kommunikáció ágazatokat emelte ki – főként ezen ágazatok voltak képesek növelni teljesítményüket. A mezőgazdaság esetében a 2022-es aszályos év után várható volt a megugrás, azonban ennek mértéke elmaradt az előzetesen várttól, a gazdák helyzetét pedig az alacsony árak is rontották. Ezzel szemben az ipar és az építőipar, valamint a kereskedelem rosszul teljesített éves bázison.
– Az építőipar esetében a továbbra is magas kamatkörnyezetet, az uniós források csúszását, az elhalasztott állami és önkormányzati beruházásokat, valamint a gazdasági bizonytalanságot kell kiemelni, amely csökkenti a beruházási hajlandóságot. A kereskedelem esetében a magas infláció miatti fogyasztásmérséklődés, valamint a megjelenő óvatossági motívum játszotta a legnagyobb szerepet a visszaesésben, ez utóbbi mértéke ugyan enyhült szeptembertől a reálbérek emelkedésével, azonban nem oldódott fel teljes mértékben – emlékeztetett a szakértő.
Molnár Dániel jelezte, hogy a tavaly éves gazdasági visszaesés után az idei évben érdemi felpattanást várnak. A növekedés mértéke három és négy százalék között lehet, kedvező esetben ez utóbbihoz közelebb.
Viszont a gazdaság hajtóereje megváltozhat. A tavalyi évben felhasználási oldalról csak a nettó export mérsékelte a visszaesést, miközben idén a növekedés szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb lehet. A fő hajtóerőt idén a fogyasztás jelentheti, a magas foglalkoztatási szint, valamint a várhatóan két számjegyű nominális béremelkedés és az öt százalékra lassuló infláció nyomán hat százalék közelébe gyorsuló reálbér-emelkedés eredményeként.
– Pozitív lehet a hozzájárulása a beruházásoknak is, amelyet az állami programok, mint a Baross Gábor-hitelprogram, a jegybanki kamatcsökkentések, valamint az uniós források kihelyezése is támogathat. A fogyasztás és a beruházások felfutása miatt megjelenő importigény nyomán a nettó export növekedési hozzájárulása érdemben csökkenhet – magyarázta. Az elemző szerint jelentős kockázatok övezik ugyanakkor a növekedési kilátásokat, amelyek közül az egyik legfontosabb a német ipar és gazdaság lassulása. Mint legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a német gazdaság problémái a magyar gazdaságba is begyűrűznek, ahogy az az év végi ipari adatokban is látható volt. Kérdés továbbá, hogy a belső kereslet milyen ütemben áll helyre, tovább folytatódik-e az óvatossági motívum oldódása a reálbérek emelkedése nyomán, illetve hogyan reagálnak majd a vállalatok a megemelkedő keresletre.
– A beruházások esetében a kérdés a jegybanki alapkamat alakulása, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank kamatpolitikája, illetve az árfolyam alakulása – amelyet az uniós források helyzete befolyásol – milyen ütemű jegybanki kamatcsökkentést tesz lehetővé – tette hozzá Molnár Dániel.
