A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két gyorstájékoztatóval jelentkezik: szerdán jelenik meg a januári ipari termelés második becslése, míg csütörtökön az építőipar szintén januári adatai jelennek meg – mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Ismertette, az ipari termelés januári adatait a múlt heti adatközlésből már megismerhettük, így a mostani tájékoztatóból nem elsősorban a fő számokra lesz érdemes figyelni, hanem két részletre: egyrészt az egyes iparágak teljesítményére, másrészt pedig a rendelésállomány alakulására. A gyenge külső kereslet nyomán a KSH által megfigyelt ágazatok rendelésállománya az elmúlt hónapban kedvezőtlenül alakult, 14,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A rendelésállomány alakulása azért lehet lényeges, mert a következő időszak ipari teljesítményének egy fontos előrejelzője lehet – magyarázta Regős Gábor.

Decemberben az építőipar teljesítménye havi és éves alapon egyaránt csökkent, 5,1, illetve 4,3 százalékkal. Az ágazatban továbbra is jelentős problémát jelent az alacsony kereslet – az év végi rendelésállomány 23,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az uniós források beindulásával, a kamatkörnyezet mérséklődésével és a gazdasági helyzet javulásával az építőipari kereslet is növekedhet – ám ez nem egyik napról a másikra történik, idő kell hozzá – mutatott rá az elemző.

Kiderül, mennyi készpénzt halmozunk fel

Az MNB a héten egyetlen adatot közöl: a jegybank statisztikai mérlegének előzetes februári adatait csütörtökön. Az adatközlésből több, általában kevésbé hangsúlyozott információ is kiderül. Így 

Az adatokból azt is megtudhatjuk, hogy a kereskedelmi bankok a jegybanknál mekkora mértékű tartalékot tartottak februárban – januárban ez a 3846,5 milliárd forintos kötelező tartalékon felül további 7077,8 milliárd forintot jelentett. Szintén kiderül a koronavírus idején futó programok kapcsán még aktuális jegybanki követelések nagysága is: a Növekedési hitelprogram refinanszírozásához kötődően 1791,5 milliárd forint volt a bankrendszernél – 61,3 milliárd forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál – sorolta Regős Gábor. Eközben a Növekedési kötvényprogramhoz kötődően 1558,1 milliárd forintnyi eszköz jelenik meg a mérlegben, amely alig tér el az egy hónappal korábbitól – tette hozzá.

Ez várható Európában

Az Eurostat ezen a héten megjelenő adatai közül a szerdán megjelenő januári ipari termelési adatokat és a pénteken megjelenő üres álláshelyekre vonatkozó negyedik negyedéves adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Emlékeztetett, decemberben az Európai Unió és az eurózóna ipari termelése is 2,6 százalékkal nőtt havi és 1,2 százalékkal éves alapon, azaz összességében a termelés volumene kedvezően alakult. Az egyes tagországok között azonban jelentős eltérések adódtak. Az Eurostat adatai szerint az ír ipari termelés egy év alatt 44,7 százalékkal nőtt (kérdés, hogy ennek kiszűrésével hogyan alakult volna az európai szintű adat), ezt követte a 6,7 százalékos dán és az ötszázalékos máltai bővülés. A legnagyobb, 10,2 százalékos visszaesést Szlovéniában mérték, ezt követte a 8,7 százalékos magyar és a 6,9 százalékos bolgár teljesítménycsökkenés.

Az üres álláshelyek statisztikája egy jó mérőszáma a munkaerőpiac feszességének – emelte ki az elemző. Az üres álláshelyek aránya az összes álláshely arányában a harmadik negyedévben némileg mérséklődött: az egy évvel korábbi 3,1, illetve az egy negyedévvel korábbi három százalék után 2,9 százalékot tett ki az eurózónában. Az Európai Unió egészét tekintve a ráta ennél alacsonyabb, 2,6 százalék volt a harmadik negyedévben, amely szintén csökkenés a második negyedéves 2,7, illetve az egy évvel korábbi 2,9 százalék után. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiac feszessége kismértékben csökkent az elmúlt időszakban, ami mérsékli a cégekre nehezedő béremelési nyomást.

Inflációs adat jön az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok adatközlései közül a kedden megjelenő februári inflációs adatokat érdemes kiemelni. Januárban az infláció az előző havi 3,4 százalékra 3,1 százalékra csökkent, miközben a havi alapú áremelkedés 0,3 százalékot tett ki. Ez az adat a 2,9 százalékos éves alapú, valamint a 0,2 százalékos havi alapú várakozásnál kedvezőtlenebb, ezért a piacokat jelentősen megmozgatta, a korábban vártnál későbbi lazítást kezdtek a szereplők árazni, azonban a hozamok emelkedését pár napon belül egy negatív irányú korrekció mérsékelte. A februári adatnál sem csak önmagában az adat lesz az érdekes, hanem az is, hogy ez hogyan viszonyul a várakozásokhoz. Egy, a havi alapon 0,4 százalékosra vártnál magasabb infláció azt üzenné a piacoknak, hogy a monetáris politika csak a korábban vártnál később tud elkezdeni lazítani, ez pedig a hozamok emelkedéséhez vezetne.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)