A magyar élelmiszer-kereskedelmi piacon a nettó árbevételre vetített nyereség aránya 1-2 százalék között kifejezetten jónak számít. A hat nemzetközi hátterű magyarországi boltlánc közül négy 2022 előtt ennél nagyobb rátával dolgozott. A két keménydiszkont-lánc például hatalmas, négy százalék körüli rátát is elért, a Lidl például még 2022-ben is két százalék felett volt.

A kiskereskedelmi adó 2022-ben százmilliárd forint árbevétel felett 2,7 százalékra nőtt, amely már meglátszott a cégek nyereség szerkezetében is, így például az Auchan 2022-ben 1,8, a Penny 0,2, a Spar pedig 13,1 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Ez a negatív összeg nagyon kilóg a sorból, annak tükrében, hogy például az Aldi 6, a Lidl 25,3 és a Tesco 19,6 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el. (Le kell szögezni, hogy a Spar 2022-ben már a második legnagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedelmi lánc volt Magyarországon.) A három nyereséges cég bizonyította, hogy nem csak profitábilisan, hanem jelentős nyereségtömeggel lehetett a kereskedelmi adó mellett is üzleteket működtetni Magyarországon. 

Ugyanakkor való igaz, hogy 2022 volt az a teljes év, amikor a kereskedelmi adó 12 hónapon keresztül csilingelt az állami kasszában. Így ebben az évben a becslések szerint az Aldi 13,3, az Auchan 12,6, a Lidl 36,9, a Penny 13,1, a Spar 26,7, a Tesco pedig hozzávetőleg 25 milliárd forint kereskedelmi adót fizetett. Ezekből a számokból jól látszik, hogy mindegyik multiboltlánc tetemes adót fizetett az államkasszába, de egyiknek sem nőtt a Sparéhoz hasonló méretűre a vesztesége.

Nagy kérdés, hogy ezt mi okozhatta mindezt. Nem szabad elfelejteni, hogy 2022-ben energiaválság volt, az áruházak energiaigénye pedig hatalmas. Egy gyengébb energiaellátási szerződéssel nagyon sokat lehetett bukni. 

Ugyanakkor a jelek szerint az árak növekedésébe nem mindenki tudta elbújtatni a nyereségét, még a GVH is úgy nyilatkozott, hogy a 2022-es pénzügyi év vizsgálata során kiderült, a kereskedők csak átvették az ipar által felnyomott árakat.