Az IMF egy belső, bizalmas dokumentuma szerint a valutaalap súlyosan alábecsülte azokat a károkat, amelyeket a megszorítási politika okozhat a görög gazdaságnak. A szervezet elismerte, hogy lazított a saját szabályain, hogy a görög államadósság mértéke kezelhetőnek tűnjön. Visszatekintve, az ország a pénzügyi segélyhez szükséges négy feltételből csak egynek felelt meg.
A valószínűleg bekövetkező szabálytalanságokra felhívta a figyelmet a szervezet vezető ügyvédje, Sean Hagan, és a valutaalap több szakembere sem volt meggyőződve, hogy a görög államadósság kezelhető méretű. Az IMF 2010-ben módosított a szabályain, hogy „különleges esetekben” a megszokottnál nagyobb hiteleket nyújthasson. A nemzetközi szervezet szerint azonban az Európai Unióval egyeztetett lépésekkel időt nyertek, hogy csökkentsék az eurózónát érő begyűrűző negatív hatásokat, és abban a helyzetben kevés más lehetőségük volt.
Poul Thomsen, a valutaalap pénzügyi mentőcsomagokért felelős főtárgyalója szerint ugyanabban a helyzetben most is ugyanúgy aláírnák a 2010-ben kötött IMF-megállapodást a görögökkel. Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója egy külön interjúban úgy nyilatkozott, hogy a különleges beavatkozás nem minden követelményének feleltek meg, de hatalmas igény volt a segítségre. A vezérigazgató szerint már megkezdték az újraértékelését annak, hogy mikor adhatnak különleges segítséget, és a jövőben szigorúbbak lesznek az adósságráták értékelésében.
Az IMF 2010-ben társult az Európai Biztossággal és az Európai Központi Bankkal, hogy létrehozzák az úgynevezett gazdasági „trojkát”, amely megszervezte a Görögországnak nyújtott első, 110 milliárd eurós mentőcsomagot. A gazdasági segítség ellenére a hellén gazdaság már hat éve recesszióban van.
A valutaalap a belső dokumentumát azután tette közzé, hogy tartalmáról beszámolt a Wall Street Journal napilap.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy azokban az országokban – Spanyolország, Görögország, Ciprus, Magyarország –, ahol az elmúlt időszakban bajok voltak, s az Európai Unió, valamint az IMF megpróbált segíteni, nem tudtak kikerülni a válságból, újabb és újabb segélycsomagra szorultak, ráadásul az emberek teljesen elégedetlenek azzal, ami az adott országban történik. „Ehhez képest az a – magyar – modell, amelyet mi választottunk, miszerint a közteherviselés legyen arányosabb, és bizonyos szektorok vállaljanak benne nagyobb részt, járhatóbb útnak bizonyult. Magyarországnak 2008 óta nem volt szüksége újabb segítségre, úgy tudott a lábára állni, hogy közben a mutatói javultak, s közben a társadalmi kohézió végig megmaradt” – érvelt a nemzetgazdasági miniszter.
Emellett Magyarország bármelyik pillanatban visszafizethetné a Nemzetközi Valutaalaptól még 2008-ban felvett hitel fennmaradó részét, ehhez csupán politikai felhatalmazásra van szükség. A pénz ugyanis rendelkezésre áll az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK), a döntést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell meghoznia, ennek lehetőségét vizsgálják is.
„Hazánk legfontosabb számai határozottan abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország ellen megszüntethető a túlzottdeficit-eljárás, hiszen az adósságállomány kisebb, az államháztartási deficit pedig tavaly, tavalyelőtt is az előírt háromszázalékos küszöb alatt volt, s 2013-ban, 2014-ben is ezen a pályán marad a magyar gazdaság” – jelentette ki Varga Mihály szerdán.
