Vásárlás

Egy offshore cég járt jól az MNB-ügylettel

Hajdú Péter, 2016. március 5., szombat 06:45, frissítve: szombat 11:02
Egyelőre nem döntött a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásaival foglalkozó jelentésről a jegybanki felügyelőbizottság. A vizsgálat vezetője szerint megmagyarázhatatlan, miért kellett egy adóparadicsomban bejegyzett cégtől 45,3 millió euróért ingatlant vásárolnia a jegybanknak. Az ötszázezer forint törzstőkével jegyzett eladó cég jól járt: hárommilliárd forint hasznot rakott zsebre.

Elhalasztotta a jegybanki ingatlanvásárlásokkal foglalkozó jelentés értékelését és nyilvánosságra hozatalát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága – tudta meg a Magyar Nemzet. A Jobbik által delegált Nyikos László, a jelentést készítő bizottsági tag lapunknak elmondta, leginkább azzal kapcsolatban támadták az általa készített értékelést, hogy túlságosan sokat foglalkozik a jegybanktörvénnyel, annak hiányosságaival. A bizottság többi tagja szerint erre nem volt szükség, nem kellene javaslatokat megfogalmazni a törvény megváltoztatására. A vizsgálat vezetője szerint viszont enélkül nem érthető meg a jegybank költekező tevékenysége. – A törvény szerint a jegybank igazgatósága dönt minden, a jegybank működésével, pénzköltésével kapcsolatos kérdésben, és előzetesen senki nem ellenőrzi tevékenységét. Erre nem nagyon van példa. Ausztriában például a főtanács áll a jegybanki igazgatóság fölött, Németországban törvény mondja meg, hogy mennyit kell a nyereségből tartalékba helyezni, a maradékot pedig kötelező a költségvetésbe befizetni. De korábban nálunk sem volt ekkora hatalma soha az igazgatóságnak – emelte ki Nyikos László.

Korábban még volt közgyűlés, legutoljára viszont a részvényesi jogokat is csorbította a törvényalkotó, mert mindössze két dolgot tehet a tulajdonos állam nevében eljáró nemzetgazdasági miniszter: ötévente megbízza a könyvvizsgálót, és jóváhagyja az alapító okiratot. Nyikos László szerint az igazgatóság még a jegybanktörvény adta hatalmas szabadságot is tovább tágítja. A jogszabályok szerint ugyanis a jegybanknak feladatot csak törvény adhat, ezzel szemben az igazgatóság úgy döntött, hogy kibővíti az MNB tevékenységét. Így került sor a társadalmi felelősségvállalási stratégia kidolgozására, a létrehozott alapítványok tízmilliárdos nagyságrendű támogatására, nagy értékű ingatlanok és műkincsek vásárlására. Alapítványok finanszírozására egyébként csak a bírságbevételek kapcsán utal a törvény, ami alig néhány százaléka a ténylegesen ilyen célra kifizetett összegnek. Érdekes volt a tagtársak viselkedése. A részvényes által delegáltak egyetlen szót sem szóltak, az elnök és a pártküldöttek pedig támadták a jelentést. Végül is kiegészítésekre köteleztek, amivel egyet is értek, mert így a szakértői vélemények részletesebb ismertetésével még jobban alátámaszthatom érveimet – tette hozzá az fb-tag.

Morális kifogások

Amíg a bírálók elsősorban jogi oldalról közelítették meg a kérdést, addig Nyikos Lászlónak morális kifogásai is vannak a jegybanki működés bizonyos jelenségeivel szemben. – Az azért mégiscsak méltatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank offshore hátterű cégtől vásárolta meg az Eiffel Palace-t. A nemzet bankjától visszás dolog 14 milliárd forintot elkölteni egy olyan cég épületének a megvásárlására, amelynek egyik tulajdonosa larnacai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították. (A bruttó vételár 17 milliárd forint volt, de abból 3 milliárd forintot tett ki az adó.) Az is furcsa, hogy az irodaház átépítésére olyan cég kapott 28 millió eurós hitelt, amelynek a jegyzett tőkéje mindössze ötszázezer forint, ráadásul egyetlen munkavállalót sem foglalkoztat. Érdekes, hogy a hitelező bank ezt nem vizsgálta vagy nem tartotta fontosnak a hitelnyújtásnál, ahogy az offshore hátteret sem.

És ami még fontos, az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 2014-es pénzügyi beszámolója szerint a Cipruson bejegyzett tulajdonos hárommilliárd forint osztalékot vett ki a cégből. További csavar a céghálóban, hogy az offshore cég tulajdonosa – elmondása szerint – maga az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője, aki az adásvételi szerződést az eladó oldaláról aláírta. Húsz százalék fölötti tiszta haszonra tett szert, ami szokatlanul magasnak mondható: az általam megkérdezett üzletemberek szerint ilyen arányú osztalék az üzleti világban nem szokásos – tette hozzá Nyikos László. Hangsúlyozta: a magyar jogszabályok értelmében semmiféle szabálytalanságról nincs szó. Az embernek az erkölcsi érzéke viszont tiltakozik az ilyen ügyletek ellen. Az is szabályos, hogy euróban köttetett az üzlet, de azért föltehető a kérdés, hogy ki vigyáz a forint presztízsére, ha nem a Magyar Nemzeti Bank?

Nem mellékes körülmény Nyikos László szerint, hogy a luxusirodaházat az MNB igazgatósága lakottan vette meg. Az épület hasznos alapterületének kétharmadát ugyanis hosszú távú bérleti szerződéssel használják a bérlők. Igaz, hogy a jegybank egyes szervezeti egységei is ott dolgoznak, de nehezen magyarázható, miért kell luxusban foglalkoztatni a jegybank munkavállalóit. Szerinte az is várható, hogy az alapítványoknak átadott ingatlanokon folyó átépítési munkálatok jóval többe kerülnek majd, mint ahogy tervbe vették.

Csak a veszteség a miénk?
A jegybank veszteségét az adófizetőknek kell megfizetniük, így annak nyeresége is közpénz – mondta a Hír TV-nek Róna Péter közgazdász. Az MNB volt felügyelőbizottsági tagja annak kapcsán nyilatkozott a televíziónak, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a jegybanktörvénynek azt a módosítását, amelynek értelmében a nemzeti bank által létrehozott alapítványoknak juttatott pénz sorsa gyakorlatilag követhetetlenné válik. A jegybank nyeresége kapcsán Róna tisztázta, hogy az csupán az árfolyamkülönbség eredménye. – Az MNB-nek most azért van nyeresége, mert gyengült a forint – nyilatkozta Róna Péter. A televízió a témában készített összeállításában kitért rá, hogy bár a jegybanktörvény módosítását már kedden elfogadták, Kövér László házelnök még nem írta azt alá, holott számára ez kötelező feladat. Az államfőnek ugyanakkor már van mérlegelési joga, és amint arról beszámoltunk, információink szerint Áder János valószínűleg nem fogja aláírásával szentesíteni a törvényt. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 05.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása