Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában jelentette be a kormány munkahelyvédelmi akciótervét. A tízpontos tervezet ismertetésekor a kormányfő emlékeztetett a Fidesz-KDNP és a kormány közötti megállapodásra, hangsúlyozva, hogy egy „soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre” készülnek, megkönnyítve ezzel a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást.

Az MNO a bejelentés lehetséges hatásait kutatva szakértőkhöz, munkavállalói szervezetek vezetőihez fordult, vajon miképp értékelik a régóta várt hírt. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke egyértelműen pozitívnak bélyegezte az akciótervet. Hozzátette, ez a pártok bejelentést követő reakcióiból is leszűrhető. „Korábban már lehetett hallani róla, hogy készül egy ilyen csomag. Örömtelinek tartom, hogy a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalókat is sikerült bevonni az intézkedésbe. A munkaerőpiac neuralgikus pontjai voltak azok, melyekhez most a kormány hozzányúlt.”

Palkovics Imre elmondta, vállalkozókkal folytatott beszélgetései során kiviláglott, egy 40 százalék körüli tehercsökkentéssel már elégedett lenne ez a csoport. Ugyan a szakszervezetekhez még nem juttatták el a hivatalos tájékoztatást az akciótervről, de értesülései szerint a könnyítés mértéke e körül mozog.

Megszűnik a kiemelkedő tehertartalom

Az, hogy bruttó 100 ezer forintos bérig csökkentik a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást, az elnök szerint óriási segítség a munkáltatók számára. Miközben a bérekre rakódó terhek mérséklődnek, a dolgozók bevételei emelkednek. „A szakszervezetek és a közgazdászok hosszú évek óta támogatták a munkabérterhek csökkentésének szükségességét. A magyar munkaerő költsége globálisan nézve nem volt kiemelkedő, a tehertartalom viszont igen. Ezen változtathat a tervezet.” Palkovics úgy véli, Orbán Viktor bejelentését követően már csak az a kérdés, a kieső bevételek hogyan hatnak majd a központi büdzsére. Ugyanakkor abban biztos volt, hogy ha az akcióterv eléri a kívánt hatást, és komolyabb bővülésnek indul a foglalkoztatottság, akkor az a gazdaságot is felpörgeti majd.

Borsik János az MNO-nak kijelentette: tarthatatlan volt a munkaszerzés szempontjából leginkább veszélyeztetett 25 év alatti és 55 év feletti korcsoport helyzete, így jókor jöhet a bejelentés. Az Autonóm Szakszervetek Szövetségének vezetője nem értett egyet a kabinetnek a korengedményekkel kapcsolatos korábbi lépéseivel, az akciótervet azonban nem utasította el. Megjegyezte, a kormány korábban nagyon sok kedvezményt nyújtott a munkáltatók felé, aminek eredményeképpen a „polgárjog betört a munka világába.” A parlamentben bemutatott tervezet – így Borsik – motiválhatja a munkavállalókat.

Az akcióterv részét képező, az Szja-t és a járulékokat is kiváltó kisadó kapcsán az elnök úgy fogalmazott: ha az adórendszer egy szálát megbolygatják, akkor a többit is meg kell majd bontani. Borsik emiatt biztosra vette, hogy az intézkedéssorozat a tervezet hétfői bejelentésével nem zárult le, folytatni kell azt. „Egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni, milyen hatása lesz a mostani bejelentésnek a munka világára nézve, ezt majd a gyakorlat dönti el. Mi úgy látjuk, némiképp megkésve jött az akcióterv, de így is mindenképpen új eredményeket kell felmutatnia a kabinetnek.”

Romániával, Bulgáriával versenyzünk

– Németországban egy ember egy órányi munkája járulékokkal együtt 30 euró, a Benelux államokban még több, negyven. Magyarországon egy ember egy órányi munkája adóval, bérrel, járulékokkal együtt mindösszesen 7 euró jelenleg – vázolta az eddigi helyzetet az MNO-nak Lentner Csaba közgazdászprofesszor. Ami ennél fontosabb: – Tőlünk keletre ez a szám Romániában, Bulgáriában 3-4 euró, Ukrajnában pedig kevesebb, mint 3. Velük versenyzünk most, ebben a versenyben igen jelentős a miniszterelnök mostani bejelentése.

Lentner szerint azzal, hogy Magyarországon ilyen drasztikus módon csökkentik a munkavállalók után fizetendő járulékokat, hazánk versenyképessége jelentősen javul a nemzetközi munkaerőpiacon. – Két hozadéka lehet a munkahelyvédelmi akciótervnek: idevonzzuk a nemzetközi tőkét, emellett pedig a hazai vállalkozások kedvezőbb körülmények között foglalkoztathatnak munkavállalókat. Jelentős lépés ez a kormányzat tervei szerinti, évi 100 ezer új munkahely létesítéséhez – fogalmaz összefoglalóan a közszolgálati egyetem professzora, hozzátéve még: „a nemzetközi tőkebefektetés területén felvesszük a kesztyűt”.