Az államadósság finanszírozásának a költségeit jelentős mértékben alacsonyabbá tette a tavaly augusztus óta tartó jegybanki lazítás. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 7 százalékról 3,4 százalékra mérsékelte a kamatot, csak a három hónapos diszkontkincstárjegyek esetében hetente nagyjából 450 millió forint megtakarítást eredményezett. Éves szinten 23,4 milliárd forint volt a spórolás − összegezte a Napi Gazdaság cikkében Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese.

Hangsúlyozta, a piac már beárazta a kamatcsökkentések folytatását, jól mutatja ezt, hogy a diszkontkincstárjegyek rendszerint az alapkamatnál alacsonyabb hozammal kelnek el. Ezen a héten például 2,97 százalék volt a három hónapos jegyek átlaghozama, ami több mint 0,4 százalékponttal alatta van a jegybanki rátának.

Londoni pénzügyi elemzők egyébként úgy látják, a magyar állampapír-piaci keresletre hatással lesz a Magyar Nemzeti Bank olcsó likviditást kínáló növekedési hitelprogramja. Varga Mihály ugyanakkor a Hír TV P8 című műsorában arról beszélt: a kormány még nem döntött arról, hogy az idén végrehajt-e kötvénykibocsátást, de elgondolkozik azon, hogy érdemes lenne „bespájzolni” a jövő év első felében lejáró nagyobb összegek törlesztésére.

Borbély nem számít a magyar állampapírok iránti kereslet lankadására a közeljövőben, bár meglátása szerint a Fed kötvényvásárlási programjának lassítása átmenetileg okozhat problémákat, mert akkor várhatóan megindul a tőkekivonás a fejlődő piaci alapokból.

A nemzetközi hangulatingadozások jellemzően leginkább a külföldi befektetők esetében éreztetik a hatásukat. A bizalom jele azonban, hogy a sorozatos kamatvágások ellenére viszonylag erős maradt a forint árfolyama, a kockázati felár azonban nem mérséklődött érdemben. Sőt – mint az MNO megírta – az év végéig tartó folyamatos forinterősödésről cikkeznek a londoni pénzügyi elemzők.

Mint Borbély fogalmazott, az ÁKK stratégiájának egyik alapgondolata, hogy az államadósság finanszírozásába a külföldiek helyett egyre inkább a belföldi szereplőket vonják be, hiszen a pénzpiaci zavarok esetében jellemzően az előbbiek válnak meg leghamarabb befektetéseiktől, azon belül is elsőként a forintban kibocsátott papíroktól.

2011-ben jelentősen nőtt az országhatárokon kívülről érkező befektetők szerepe az államadósság finanszírozásában. Ezen változtatni kellett a kockázatok csökkentése érdekében − mondta Borbély −, de mivel a belföldi szereplők körében a bankszektor és az intézményi befektetők sem voltak olyan helyzetben, hogy növeljék állampapír-állományukat, elsősorban a lakosság jöhetett szóba célcsoportként.

„Ha az infláció lefelé megy, követni tudjuk a csökkenő inflációs trendet. Ha megáll, akkor nekünk is meg kell állnunk. De ami az inflációs rátát illeti, még mindig látunk mozgásteret az alapkamat szempontjából” – fogalmazott korábban Matolcsy György. A londoni elemzők ezzel kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy a jegybank valószínűleg jóval 3 százalék alá csökkenti alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban, és erre szükség is lesz a deflációs kockázat miatt. Palotai Dániel, a központi bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója is megerősítette, nincs előre meghatározott alsó határa a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésének.