A boszniai szerbek különválási törekvéseinek gyökerei egészen a délszláv konfliktusok kezdetéig nyúlnak vissza. A térségben a több évszázados történelmi berögződések miatt újra és újra fellángolhatnak az ellentétek. Bosznia sokat emlegetett felbomlása egyesek szerint nem várható a közeljövőben, mások szerint akár egy ilyen forgatókönyv sem kizárt. Milorad Dodiknak, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjének mindenesetre egyáltalán nem titkolt törekvése, hogy kiszakadjanak a mesterséges államalakulatból, amelynek az ENSZ koordinációja alatt egyik felét a muszlim–horvát föderáció, a másik felét pedig a boszniai szerbek irányítják.
A legújabb fejlemény, hogy a politikus az ENSZ boszniai képviselőjének rosszallása ellenére a parlament elé terjesztett egy javaslatot, mely szerint létrehoznák a Boszniai Szerb Köztársaság önálló gyógyszerfelügyeleti hatóságát. Mindez azonban csak az első lépés lehetne a függetlenség felé, hiszen azt követően önálló igazságszolgáltatás és önálló katonaság létrehozása is szóba jöhet. Elemzők szerint érdemes odafigyelni az időzítésre is: amikor a koszovói szerbekre az ottani hatóságok megpróbálják kiterjeszteni az erősebb állami felügyeletet, akkor Dodik még intenzívebben hangoztatja kiválási elképzeléseit. De szintén előzménye a dolgok mostani állásának, hogy júliusban az ENSZ képviselőjének javaslatára a büntető törvénykönyvbe iktatták, hogy bűncselekménynek minősül a srebrenicai mészárlás tagadása.
