A Ryanair-CEO Európában turnézik, és rossz híreket visz

Michael O’Leary ugyanis Brüsszelből érkezik Budapestre, ahol szintén sajtótájékoztatót tartott. Nem mást jelentett be, mint hogy 

A brüsszeli helyzet pedig számos ponton összecseng a budapestivel. Ettől még nem vehető biztosra, hogy a cégvezető hasonló okok miatt veszi célba a magyar fővárost, de kizárni sem lehet. Hogy valamiféle negatív döntésről tájékoztat, az benne van a pakliban. 

Már csak azért is, mert a brüsszeli, zaventemi repülőtérről való távozást azzal indokolta, hogy egyrészt az üzemeltető áremelést tervez, másrészt a belga kormány áprilisban repülőjegyadót vezetett be, ami úti céltól függően 2–10 euró. Ezek miatt a Ryanair szeptember végétől elszállítja az itt állomásozó két gépét a repülőtérről, és legalább 2023 márciusáig vissza sem tér ide. Ezzel napi tíz körüli járat tűnik el.

O’Leary leszögezte, hogy a Ryanairnek egészen addig fehér folt Zaventem, amíg a repülőtér nem csökkenti díjait, és amíg el nem törlik az „idióta és diszkriminatív” repülési adót. A szóhasználat meglehetősen ismerősen cseng: a menedzser hasonló jelzőkkel illette a Magyarországon júliustól alkalmazott extraprofitadót is – írja a Vg.hu.

Az is kiderült, hogy a társaság 80 fős zaventemi személyzetét Charleroi-ba – ahol a cégnek 15 gépe van – vagy a szomszédos országok más repülőtereire helyezik át.

Az írek szeptember elején hozták nyilvánosságra, hogy október végétől március végéig bezárják az athéni repülőtéren lévő bázisukat. Természetesen ezúttal is a repülőtér-üzemeltető, valamint a görög kormány a hibás. 

Az előbbi O’Leary szerint diszfunkcionális díjszabási rendszert alkalmaz, az utóbbi pedig nem biztosít hosszú távú ösztönzőket a légitársaságok számára, miközben utasonként már 12 eurós díjat szed be.

A belgák és a görögök átlátnak a szitán, kiakadtak a Ryanairre

A fapados bejelentése sem Belgiumban, sem Görögországban nem aratott osztatlan sikert. Hans Elsen, az ACV Puls szakszervezet titkára a fejlemények kapcsán úgy fogalmazott a VRT-nek, hogy 

Szerinte a cég csak az üzleti modelljét félti, ezért ellenzi a repülésre kivetett adót. „Amit most csinálnak, az 75 családot sodor bizonytalanságba. A Ryanair politizál az itt dolgozók rovására.”

Az athéni fejlemények kapcsán a görög sajtó arra világított rá, hogy a Ryanair nemzetközi szinten ismert arról, hogy szándékosan vitákat generál a nyilvánosság szimpátiájának megszerzéséért. 

A mostani döntéseik mögött voltaképpen racionális pénzügyi megfontolások húzódnak meg: az Aegean Airlines 40 százalékos részesedéssel bír, a Sky Express 15 százalékot hasít ki a piacból, míg a Ryanair mindössze 7-et, de zárkózik fel rá az EasyJet, a Volotea és a Wizz is.

A Vg.hu szerint azt is leírták, hogy bár az ír diszkont-légitársaság drámaként állított be a kommunikációjában a fejleményeket, voltaképpen arról van szó, hogy két repülőgépének az athéni nemzetközi repülőtéren történő parkolását számolja fel, nem pedig a görög piacon belüli vagy azon kívüli útvonalainak a nagy részét.

Már csak az a kérdés, mit kezd Feriheggyel a Ryanair

Az írek valamivel több, mint tíz éve, 2012 februárjában nyitottak bázist Budapesten, szoros összefüggésben a Malév csődjével. Néhány éve úgy volt, hogy 2019 végével a Buzz márkanév alatt működő lengyel leányvállalatuknak adják át a ferihegyi bázis üzemeltetését. Csakhogy időközben a bíróság eltiltotta a Ryanairt attól, hogy Magyarországon használja a Buzz márkanevet, mert az összetéveszthető a versenytárs Wizz Air elnevezésével.

Az idén február végén a Ryanair már arról adott ki közleményt, hogy 200 millió dolláros beruházással nyolc repülőre bővíti a Budapesten állomásozó flottáját, amivel 240 munkahelyet biztosít és 4000 közvetett munkahelyet támogat a régióban. 

Ezzel összesen 62 útvonalat repül Ferihegyről. A Budapest Airport úgy kommentálta a fejlesztést, hogy örömmel látja, „hogy a Ryanair bizalma a magyar piac iránt a szolgáltatások bővítését eredményezi”. 

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Michael O’Leary, a Ryanair-csoport vezérigazgatója (Fotó: Reuters/Alessandro Bianchi)