A szerb–magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeiről szóló jelentés újabb súlyos részletekkel gazdagította az eddig is borús képet a déli határ kapcsán. Eszerint ugyanis a magyar védvonal fizikai, élőerős és jogi elemei egyaránt egyre fokozódó nyomásnak vannak kitéve.
Afgán konkurenciaharc
Az egyik fő, beazonosított kockázatot a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempészcsoportok közötti fokozódó konkurenciaharc jelenti. A jelentés szerint ugyanis ez a jelenség egyértelműen erősödő erőszakkészségben is tetten érhető. Ahogy arról lapunk korábban is beszámolt, az embercsempészek afganisztáni háttere ma már egyfajta irányítást is jelent.
A nemzetbiztonsági bizottság számára készült dokumentumból kiderül, hogy a bandák vezetői és tagjai között immár olyanok is vannak, akik rokoni kapcsolatban állnak a tálib kormányzat, illetve az abban befolyásos, terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-csoport vezetőivel.
Egyre többen kérnek részt
A jelentés megállapítja, hogy az embercsempészek fokozódó erőszakkészsége mögött nagyrészt üzleti érdekek állnak. Az embercsempészet mint üzletág ugyanis egyre jövedelmezőbb, ezért egyre többen vennének részt benne, miközben a rivális bandák igyekeznek nemcsak megőrizni, hanem növelni is a piaci részesedésüket.
A jelentés szerint „ebben a helyzetben egy olyan csoport megjelenése, amely tagjainak nyíltan felvállalt erőszakkészsége és gátlástalansága, az az »otthonról« hozott magatartásforma, miszerint az »ellenséges katona« megtámadása és legyőzése dicsőség, kiemelt kockázati tényezőt jelent”.
