A szamizdat szovjet eredetű betűszó: cам-szam, azaz saját és az издательство-izdatyelsztvo, azaz kiadás összevonása. Ennek értelmében a XXXIII. + 1. számot saját kiadásban, titokban készítették a Napút szellemi holdudvarának szerzői, a folyóirat szerkesztői. S miért e titkolózás? Ugyanis Szondi György ma ünnepli 75. születésnapját. E lapszám ajándék, tisztelgés a lapalapító, főszerkesztő előtt.

Ráadásul, munkásságát elismerve, nemzeti ünnepünkön az író, irodalmár, bolgarológust lovagkereszttel tünteti ki a magyar állam.

Nem óhajtva senki szerző haragját magamra vonni, kizárólag a szamizdat lapszám szerkesztőjétől idéznék.

Csáji László Koppány így ír: „Ez itt éppen az, és épp nem az, aminek látszik… Napút a naputasoktól, a láthatár mögé hanyatló Nap visszfényében. Fejet hajtunk a Naputat járó Égderék-Atyának, akit mi már csak egyszerűen Szondigyuriként ismerünk, vagy mindig derűsnek. Aki létrehozott egy értékmentő, mégis pártsemleges irodalmi közösséget, táborokon és irodalomipari gépezeteken kívül, azt vallva, hogy egyedül együtt jobb! Titkos szamizdat Napút-szám ez. Meglepetés. Kereskedelmi forgalomba talán csak az irodalomtörténet teszi majd, mert így akár még az Idő is tiszteleghet annak a Szerkesztőfőnek, aki szellemiségével és szervezőkészségével létrehozta a »naputasok« körét, egy rendkívül nyitott, mégis az itt és mostra érzékeny magyar irodalmi műhelyt, amilyen annak idején a Koszorú vagy később a Nyugat is lehetett. A lapszámbemutatókon, irodalmi esteken így köszönt minket: Jó Napút! Neked is, drága Gyuri!”

A Szondi Györggyel készült interjú itt olvasható.

Itt érhető el a Napút a világhálón.