– Tavaly január végén nyílt meg a Városliget zenedoboza, a Magyar Zene Háza (MZH). Az MZH többfunkciós: zenetörténeti kiállításokat, komoly-, könnyű- és világzenei koncerteket, zenepedagógiai rendezvényeket kínál az érdeklődőknek és nyit a társművészetek felé is. A programok nagy szeletét azonban mégiscsak a koncert, a zenei műsorok teszik ki. Milyen koncerteket fogad be az intézmény és milyen tematika alapján kerülnek be a műsortervbe az előadások?  

– A Magyar Zene Házában évente hét-nyolcszáz műsorral lehet számolni, mely programok nagy része koncert. A szóban forgó koncertek azonban a legkülönbözőbb műfajokat ölelik fel, a másik része pedig kifejezetten ismeretterjesztő, tehát például zenéről szóló előadásra válthatnak jegyet a látogatók. De számos pedagógiai foglalkozást is hirdetünk, részben iskolás, részben pedig a legkülönfélébb érdeklődésű csoportoknak. Nagyon színes a Magyar Zene Háza műfaji palettája. Nem titok az sem, hogy a műsorok legalább felét magunk találjuk ki, illetve együttműködünk a koncepció kialakításában művészekkel, amikor szeretnének hozzánk is eljönni egy-egy produkcióval. 

– Az MZH-ban dzsesszkoncertekre, népzenei koncertekre és klasszikus koncertekre egyaránt jegyet válthatunk folyamatosan. De rendkívül sokszínű a májusi programkínálat a különleges klasszikus műsorok terén. Milyen zenei csemegék várnak az érdeklődőkre? 

– Nagyon érdekes, hogy ebben a hónapban ennyi klasszikus műsort kínálunk, hiszen alapvetően nem klasszikus zenei játszóhely vagyunk. Arra megvannak a nagy hangversenytermeink, de igyekszünk úgy alakítani az eseményterveket, hogy minden stílus és műfaj kedvelője találjon kedvére valót. Ma este például egy fiatal zenész, Várallyay Petra.  mutatkozik be. Ez az est a Szerzők? Jelen! című sorozat része, melynek célja, hogy bemutassa a fiatal komponistákat, hiszen igenis vannak érdekes és jól hallgatható zenét szerző művészeink. A mai előadás azért is különleges, mert saját vonószenekari darabjának és vonósnégyesének ősbemutatója mellett Mozart D-dúr hegedűversenyével áll zenekar élére, amelyet kifejezetten erre a koncertre íródott saját kadenciákkal hallhat a nagyérdemű. 

– Nem ritka az sem, hogy egy előadást ismeretterjesztő program kísér. Erre jó példa a május 13-i, több szakaszból állú Madárkatalógus című lemezbemutató és társprogramjai. Milyen élményt ígér ez a műsor? 

– Egy rendkívül komplex rendezvényre invitáljuk a nézőket szombaton. Olivier Messiaen 20. századi francia zeneszerző művei kerülnek előtérbe, akit Debussyt követően a francia zeneszerzői nemzedék egyik legnagyobb alakjaként tart számon a zenetörténet. Kedvelte a madarakat, s a műveinél nagy inspirációt jelentettek. Gyűjtötte továbbá a madárhangokat, madárénekeket, melyeket lelassított, majd lejegyzett. Ezek alapján komponált egy különleges ciklust, amelynek címe: Madárkatalógus tizenhárom monumentális zongoraművet, és mintegy hetvenhétféle madárhangot tartalmaz. 

Az egyes részek közötti szünetet követően pedig ismertterjesztő programokra invitáljuk a hallgatókat: Fazekas Gergely A madárhang mint tiszta forrás című zenetörténeti előadására 18.15–18.45 között, Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársának Kik is azok a madarászok című előadására pedig 19.45–20.15 között.

– Ebben a hónapban esedékes a következő, sorrendben a negyedik kurátori hétvége is. Ezúttal ki áll a hétvége középpontjában?  

– Várdai István csellistát kértük fel a negyedik kurátori hétvége szervezésére, azaz ő szerkesztheti a május 20-i és 21-i programokat. Őt ezúttal nemcsak mint csellistát hallhatjuk, hanem megismerhetjük a tanítványainak körében tanárként is. Lesz például egy olyan koncert, amin az általa mentorált fiatal tehetségekkel játszik. 20-án délután mesterkurzust tart, majd 19.30-tól muzsikusnövendékeivel áll színpadra. A kurátori hétvége záróeseményén, május 21-én 19.30-tól Szűcs Mátéval, Magyar Valentinnal, Abouzahra Amirával és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral mutatkozik be az MZH közönségének.  

– A zene és a társművészetek sokszor kapcsolódnak az MZH-ban, a Hangdóm egy kiváló példa erre. Új programok ezen a téren is várhatók?  

– A Kortárs zene és a képzőművészet címmel hirdettünk koncertet Rozsda Endre születésének 110. évfordulója alkalmából május 30-ra. A fő eseményt a Hangdómba tervezzük, méghozzá ezúttal egy interaktív audiovizuális installáció helyszíneként. Rozsda Endre A kékszakállú herceg vára című Bartók-zenemű ihletésére készült festményét Maruscsák Dávid szabja a vászonra egy installáció formájában, melyet az említett napon 18 órától egészen 22 óráig aznapi jeggyel látogathatnak az érdeklődők. Az előadás látogatója maga is aktív részesévé válik majd a vetítésnek, és az installáció segítségével jobban megismerheti önmagát.  Formabontó, innovatív esemény lesz ez a Hangdóm különleges terében. Egyébként ebben a hónapban a magyar zene két nagy alakjára is emlékezünk: Ligeti Györgyre, születésének 100. évfordulóján, ugyancsak hangdómra adaptált művel (Szimfonikus költemény 100 metronómra), és Kocsis Zoltánra, akinek születésnapja (május 30.) néhány éve egyben a magyar klasszikus zene napja is. Azt hiszen, ez méltó ünneplése mindhárom jelentős alkotónak és a klasszikus zenének egyaránt. 

– Mivel folytatódnak az intézmény klasszikus programjai? 

– Schubert Téli utazás című dal-sorozatát Brezt Gáborral és Gráf Zsuzsannával hallhatják látogatóink június 6-án. Egy döbbenetes erejű dalciklusról van szó, amely drámai hatású monológ. Huszonnégy dal: a magány és végső soron a halálba vezető út stációi. Bretz Gábor először fogja előadni ezt a ciklust a kiváló karnagy, Gráf Zsuzsanna zongorapartnerségével. Minden dalhoz odaillő képeket vetítünk a 20. század vizuális világából, így erősítve-magyarázva Schubert lelki látomásait, amelyek a mélypszichológia évtizedekkel későbbi felfedezésének előhírnökei. Megrendítő, de felemelő utazás lesz.  

Borítókép: Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője (Fotó: Magyar Zene Háza)