Kásler Miklós: A tudományosság szabályait maximálisan be kell tartani

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet új igazgatója elárulta azokat a kiemelt célokat és kutatási területeket, amelyek megoldása a magyarság múltja és jövője számára döntő lehet.

2023. 09. 29. 5:24
null
20230925 Budapest Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 – Irányításával új fejezet kezdődött meg a Magyarságkutató Intézet életében. Kíván-e változtatni a korábban megfogalmazott célokon?
– A Magyarságkutató Intézet egykoron a kormány határozata alapján teljesen kész struktúrát kapott, kijelölt kutatási irányokkal. A korábbi tevékenységek többségét ennek alapján  folytatjuk. Ahol szükséges, ott elvégezzük a korrekciót. Főszabálynak tartom, hogy a tudományosság és a tudományetika szabályait maximálisan be kell tartani. Ezért is hoztam létre azt a Tudományos Tanácsadó Testületet, melyben a legkiválóbb hazai tudósok kaptak helyet. Az ő feladatuk, hogy az intézet vezetése által kijelölt tudományos irányokat véleményezzék és kontrollálják. 

Korábban nem működött ilyen testület. Mindezek mellett természetesen új témák is megjelennek a munkánkban.

Összességében azt remélem, hogy még többen csatlakoznak azokhoz a jelentős kutatókhoz és tudósokhoz, akik irányításom alatt eddig is támogatták és méltányolták a Magyarságkutató Intézet teljesítményét.

 

– Melyek a kiemelt kutatásaik?
– Több is van, talán a nagyközönség számára a legérdekesebb az a székesfehérvári osszáriumban lévő hatszáz csont, amely 15 magyar király maradványát rejti. Célunk, hogy a tudomány eszközeivel azonosítsuk uralkodóinkat, amelyre már megvannak a tudományos lehetőségeink is. 

Az Árpád-házi uralkodók férfi tagjaira vonatkozó jellegzetes génszakaszt még az Országos Onkológiai Intézetben határoztuk meg.

Ennek alapján pontosan meg lehet határozni, hogy Árpád-leszármazotté-e a vizsgált csontváz. A problémát az okozza, hogy nem tudjuk, hogy közülük ki kicsoda volt. Ebben az nyújthat segítséget, ha az Árpád-házi királyok és hercegek közvetlen rokonai – szülők, testvérek, gyermekek – maradványaiból veszünk további mintákat, és összehasonlítjuk velük. Hasonló a helyzet a nem Árpád-leszármazott királyokkal. 

Ezért Európa-szerte meg kellett keresni azokat a templomokat, kolostorokat, ahol nyugszanak. Az ő DNS-ük és a Székesfehérváron fennmaradt csontmaradványok DNS-vizsgálatával azonosíthatók lesznek az uralkodók.

E célból levéllel fordultam kilenc különböző európai egyházmegye vezetőjéhez, kérve őket, hogy a referenciaszemélyekből a mintavételt engedélyezzék. Kérelmemhez Erdő Péter bíboros úr nagylelkű támogató levelét is csatolhattam, aki mindvégig tudós attitűddel támogatta a kezdeményezést. Három helyről már meg is érkezett a válasz. A maradványok azonosítása azonban még nem a végcél. 

Székesfehérváron a mostani romkert területén szeretnénk létrehozni egy olyan nemzeti emlékhelyet, amely méltó a magyar királyokhoz és a magyar nemzethez.

 

– Az archeogenetika forrásbázisa a csontok. Folytatódnak a régészeti feltárások is?
– Természetesen! A Kárpát-medencén belül és kívül is gondolkodunk feltárásokban. A Mongóliával megindult együttműködést kibővítve folytatódik tovább a következő időszakban. A magyarság szempontjából lényeges régészeti helyszíneken alakítunk ki együttműködéseket, így Kínával, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és a Kaukázus országaival. Előrehaladott tárgyalásaink vannak az örményekkel és grúzokkal is, területeiken további, a magyarság számára jelentős lelőhelyek lehetnek.

 

– Ha térben és időben közelítünk a Kárpát-medencéhez, akkor a magyarság VIII–IX. századi szállásterülete éppen a háború sújtotta Kelet-Ukrajna területén található. A háború ellehetetleníti az ottani kutatásokat.
– Ez valóban így van. Még miniszteri megbízásom alatt igyekeztem, hogy a magyarság szempontjából kiemelt területeken kutatások kezdődhessenek meg. Oroszországgal is folytak egyeztetések. A voronyezsi kormányzóval sikerült is közös régészeti feltárásokban és archeogenetikai vizsgálatokban megállapodni. 

Mindezt azonban a kirobbanó háború meghiúsította. 

Fájó hiányosság, de a többi kutatási helyszín még így is sokéves munkát tartogat a Magyarságkutató Intézet munkatársainak.

 

– Intézetükben a nyelvészet területén milyen eredmények várhatók?
– A Pomozi Péter által vezetett Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont szerepe rendkívül jelentős, folytatják az eddigi nívós munkáikat. Jelenleg egy olyan lexikon elkészítésén fáradoznak, amely azokat a szavakat tartalmazza, amelyeket a magyar nyelvből vettek át a környező népek. Eddig ugyanis mindig arról olvastunk, hogy mi milyen szavakat vettünk át másoktól! 

Most a másik oldalt is megismerhetjük, mindez pedig számos eredménnyel járhat.

Klasszika-filológiai Kutatóközpontunk működése ugyancsak kulcsfontosságú, mert ők a meglévő írott forrásokat próbálják bővíteni. Olyan írott szövegeket, leírásokat keresnek, amelyeket olyan népek hoztak létre, akikkel őseink kapcsolatban álltak. Számos új adatra számítunk a kínai évkönyvek és az örmény források lefordítása kapcsán. 

A Magyarságkutató Intézet óperzsa, szogd és arab munkák fordítását is tervbe vette.

 Mindezek mellett az ismert latin és görög nyelvű krónikákat is érdemes ismét megvizsgálni. Össze kell gyűjteni a Kárpát-medencében található latin nyelvű feliratokat is, amelyeket eddig még sosem összesítettek.

 

– Mindez óriási vállalásnak tűnik.
– Valóban az. Szakály Sándor úgy fogalmazott, hogy ez a következő kétszáz év kutatási terve, de meg kell csinálni őket. Intézetünk Eszmetörténeti Kutatócsoportja nem kisebb vállalkozásba kezdett: ők a Szent István előtti Kárpát-medencei kereszténység témakörét igyekeznek feldolgozni. Ismert, hogy őseink sok évszázaddal István király előtt több hullámban találkoztak a kereszténységgel, ez pedig hathatott rájuk és vezetőikre. Nagyfejedelmeink úgy gondolták, hogy ők az ég küldöttjei, földi életüknek pedig pontos célja van. 

Meg szeretnénk ismerni, hogy a kereszténység felvételével kibővült világképük hogyan vezetett a magyar küldetéstudat átalakulásához, amely a Kárpát-medence és a keresztény hit védelmében teljesedett ki.

 

– Úgy tudom, a Szent Korona-eszmével, a történeti alkotmánnyal is kiemelten szeretnének foglalkozni.
– Pontosan: ennek a tipikusan magyar, semmivel össze nem keverhető gondolatnak sok évszázados fejlődéstörténete van, amely a jelen korunkra vonatkozó következtetéseket is tartalmaz, amelyeket a most élő magyarság érdekében ki kell fejteni. Említenék egy példát: 1224-ben II. András a szászoknak önkormányzati és területi autonómiát adott, ezzel létrejött a világtörténelem első etnikai alapú autonómiája. A Magyar Királyság később is azok halmazából épült fel.

A királyi városok, a szászok, a székelyek, a jászok, a kunok autonómiája évszázadokig működött, ráadásul úgy, hogy rendkívül erős központi hatalom jött létre az országban.

Sokkal erősebb, mint Nyugat-Európában bárhol. Ennek oka pedig a Szent Korona eszmeiségében és gondolatiságában keresendő.

A felsoroltak mellett számos más, fontos feladatokat ellátó munkacsoportunk is tovább működik.

 

Borítókép: Kurucz Árpád

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.