Zsurzs Éva rendezett nagy sikerű, négyrészes tévésorozatot Szabó Magda Abigél című regényéből. A parádés szereposztással készült produkciót először 1978 tavaszán sugározta a Magyar Televízió – olvashatjuk az Origó oldalán.
Bár kényszerből ifjúsági filmnek nevezték, az Abigél korántsem ifjúsági történet.
A főhős, Georgina apja tábornok, a második világháborús katonai ellenállás egyik vezetője, aki a lányát vidéken helyezi biztonságba. A szerző az elkényeztetett lány szemszögén keresztül mutatja be, hogyan ismerkedik meg a világ törvényeivel, hogyan sajátítja el az önismeretet, tanul meg újra szeretni, önzetlennek lenni, megfontoltan felelősséget vállalni.
A pártállami időben ez volt a Magyar Televízió legsikeresebb sorozata, csak a második epizódot több mint 3,5 millióan nézték 1978-ban. A film az újra kiadott regény népszerűségét is a magasba emelte, Szabó Magda regénye 1978 őszén a könyveladási lista élére került.
A szerző kortalan történetet írt, amelyben bemutatja a háború sújtotta időszakot, a keresztény felelősségvállalást. Mindezt a személyesség hangján, hitelesen tette, hiszen az írónő a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetbe járt, az itt szerzett tapasztalatait építette be az 1970-ben megjelent regénybe.
A filmbéli Abigél-szobor eredetileg a budapesti V. kerületben, az Október 6. utcában, egy 1844-es bérház udvarán álló Korsós nő című szobor volt, melyet valószínűleg Dunaiszky Lőrinc készített 1814-ben.
Ez a szobor szerepelt az Abigél forgatásánál, de nem az eredeti helyén, hanem a Vácrátóti arborétumban, a Matula állítólagos kertjében. A regény- és sorozatbeli Abigél-szoborral ellentétben a Korsós nő nem a kívánságok teljesítéséről vált híressé. Dunaiszky a legenda szerint a nőalak arcát egy híres pesti szépségről mintázta, a talapzata alatt létesített kútba pedig egy elkeseredett férfi vére csorgott, aki 1848-ban a szobor tövében lőtte agyon magát szerelmi bánatában.
A film történetéről bővebben az Origó oldalán olvashatnak.
