A budapesti eseményen Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is. Kiemelte: Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
Kásler Miklós felidézte, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya.
A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal
– hangsúlyozta a főigazgató.
Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot.
A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz – jegyezte meg a kutató.
Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, amelynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni – hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.
Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.
Az intézet a projekt keretében már több mint négyszáz, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.
A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243–1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk – többek között Nagy Lajos király – azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.
