Nem sok jóval kecsegteti Magyarországot az Európai Bizottság (EB) eddigi gyakorlata a túlzottdeficit-eljárással (EDP) kapcsolatban, mert az elmúlt kilenc esztendőben nem elsősorban az államháztartás állapotát jelző számok alapján döntöttek az egyes államokról. Júniusban hazánkon kívül várhatóan Lettország, Litvánia, Románia és Olaszország helyzetéről dönthet a bizottság, illetve az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin).

A kormány által vállaltnál kevesebb is elég lehet ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól –nyilatkozták a Hír Televízió által megkérdezett szakértők. Az elemzők arra számítanak, hogy a költségvetési zárolások és az állami beruházások felfüggesztése meggyőzi majd Brüsszelt arról, hogy lezáruljon a kilenc éve tartó eljárás.

A Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás szempontjából a jövő évi hiány lehet az igazi kérdés – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap.

Rómával kapcsolatban José Manuel Barroso EB-elnök már május elején jelezte, hogy jó eséllyel véget érhet a túlzottdeficit-eljárás annak ellenére, hogy Olaszország államadóssága hosszú évek óta a bruttó hazai termék (GDP) 110 százaléka felett van, tavaly pedig elérte a 127 százalékot, ami 90 éves rekordot jelent.

Bár a maastrichti egyezményben, illetve az Európai Unió szerződésében egyértelműen rögzítették, mikor kerülhet egy tagállam túlzottdeficit-eljárás alá, illetve mikor kerülhet ki alóla, a bizottság eddig erre nem volt tekintettel az EDP-k összesítése szerint. A két érték, melyet az EU szerződés 128. pontja szerint nézni kell, az államháztartás hiánya, amelynek a bruttó nemzeti termékhez (GDP) képest három százalék alatt kell maradnia, illetve az államadósság szintje, ahol a plafont 60 százalékban határozták meg.

Szabó Anna

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.