Volt-e deviza a hitelek mögött?

MD, 2013. március 9., szombat 06:40
Újra felizzottak a viták a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott, ám forintban törlesztett kölcsönök körül. A kérdés már hosszú hónapok óta ugyanaz: van-e deviza e hitelek mögött, vagy csupán a tartozások könyvelése zajlik svájci frankban, euróban és japán jenben? Nagy horderejű kérdésről van szó, mert ha bebizonyosodna, hogy valójában nincs deviza az úgynevezett devizahitelek mögött, az sokak szerint az évszázad átverésének számítana.

A napokban az AXA ellen jogi úton fellépő Axermix pertársaság egy, a banktól korábban érkező levélre hivatkozva kijelentette: maga a pénzintézet is beismeri, hogy nem látott svájci frankot a hitele. A társaság ezt a megállapítást a dokumentum azon megállapítására alapozza, hogy a devizaalapú hitel annyit jelent, hogy a pénzintézet devizában tartja nyilván a kölcsön összegét, de a folyósítás és a törlesztés forintban megy végbe. Továbbá: a forintban folyósított összegnek megfelelő svájci franknak nem kellett a folyósítás napján a bank rendelkezésére állnia. Egy másik levélben a bank így fogalmaz: a devizaalapú hiteleknek csupán a nyilvántartása zajlik devizában.

Majd hozzáteszik, hogy a folyósítás és a törlesztés ennek megfelelően forintban történik. A pertársaság véleményével szemben az AXA azt állítja, a fenti mondatok nem jelentik azt, hogy elismernék, nem volt svájci frank a hitel mögött.

Bense László Erik, a pertársaság ügyvédje az AXA állítása kapcsán megjegyezte: a jelek szerint ezek a kölcsönök devizaelszámolású forinthitelek, vagyis a bank nem váltott át forintra sem svájci frankot, sem pedig eurót. Ez pedig többek között azért is problémát jelent, mert a váltással kapcsolatos tevékenységekért díjat számítottak fel az ügyfeleiknek, sőt, a nekik kedvezőbb árfolyam alapján számolták ki a folyósítandó összeget, a tartozást viszont egy másik, szintén nekik kedvező árfolyamon határozták meg. Az ügyvéd úgy gondolja, a szerződések ismeretében az ügyfelek joggal gondolhatták azt, hogy devizahitelt vettek fel, és nem devizában nyilvántartott forinthitelt. – Sok más mellett ez is azt támasztja alá, hogy ezek a szerződések jó erkölcsbe ütköznek – tette hozzá Bense László Erik.

A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.

Így áll a devizahitelesek helyzete

Február 27-én kezdődtek meg a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről, majd a háromoldalú szakmai tárgyalás március 5-i fordulóját a Magyar Bankszövetség kérésére elhalasztották.


Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa korábban azt mondta, bízik abban, hogy őszre „már az egész eljárás lezajlik”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek előfeltétele a kilakoltatási, árverezési moratórium meghosszabbítása, amit a parlamentnek kell megszavaznia.


A kormány számít az önkormányzatokra azoknak a devizahiteleseknek a megsegítésében, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget – mondta az Emmi szociális államtitkára. Soltész Miklós szerint megoldás lehet az érintettek számára az önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetősége.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár szerinte más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk.

 

A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - 19 db

A hozzászólások mutatása