Románia felfedezte a mi ékkövünket, súlyos balkáni árat fizethet Torockó
Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű.
A 19. század második felében vált a Balaton a kikapcsolódás helyszínévé, az első ismert fürdőhely Balatonfüred volt, bár oda évtizedekig csak a savanyúvíz , azaz a forrásvíz gyógyhatása miatt jártak. Később kezdték felfedezni és megkedvelni a Balatont, mint a fürdőzés helyszínét, s akkoriban az orvosok is javallották, mint hidegfürdőt. Egyre több fürdőház épült a tó körül, az igazi fellendülés 1861-ben kezdődött, miután a Déli Vasút elérte a térséget. Villasorok, fürdőtelepek épültek, majd igazán a századfordulótól beszélhetünk balatoni fürdőkultúráról.
De mit öltöttek magukra a hölgyek, mikor megmártóztak a Balatonban? Mivel itteni hagyománya nem volt, a külföldi fürdőhelyek divatja, öltözködési szokásai és illemszabályai honosodtak meg. Az európai tengerpartokra az elit réteg, az arisztokraták, és a kialakuló polgárság járt, ők aztán elkezdték felfedezni és megkedvelni magyar tengert is.
– A különböző beszámolókból, divatlapokból követhető, hogy a századfordulótól a huszadik század első feléig nagyon gyorsan, szinte évtizedenként változott a divat, különösen a női fürdőruhadivat alakulása volt nagyon látványos
– vezette fel Haász Gabriella, a keszthelyi Balatoni Múzeum történésze a tavi trendekről szóló visszaemlékezést. Nem volt könnyű dolga akkoriban egy úrinőnek, hiszen rengeteg ruhát kellett magával vinnie utazáshoz: a mindennapi élet előírásait kellett követnie. Minden alkalomra külön ruházat dukált, így akár naponta többször is át kellett öltöznie: eseménytől, alkalomtól, napszaktól függően. Erről Kósa László Fürdőélet a monarchiában című könyvéből idézett néhány sort Haász Gabriella.
Nehéz dolga volt a nőknek: sokszor kellett átöltözni
„A társasági hölgynek korszakunkban mindig is bő ruhatárra volt szüksége fürdőn. Mégis mennyit kell magával vinnie? – teszi fel a kérdést a XX. század elején egy illemtankönyv. Bizony annak, aki élni és nem gyógyulni akar, egy kicsit sokat. A reggeli, kút körüli sétához, ebédhez, délutáni zenéhez mindannyiszor föltétlenül át kellett öltözni”.
A leírás természetesen kitért a fürdőzésre és az azokkal kapcsolatos rendszabályokra is, ezekről ez olvasható: „mindemellett legfontosabbnak minősítette ez az illemtankönyv a tó-és tengerparton viselt vízi toalettet, amit azonban nem vinni, hanem a helyszínen megvásárolni kellett, hogy az illető igazodhasson a helyi divathoz.”
Mint kitűnik, egy úrinő fürdőzni sem indulhatott el bármiben, szigorúak voltak a szabályok.
– A fürdőruha a 19-20. század fordulóján még mai szemmel nézve nagyon kényelmetlen volt. Elég nagy felületet takart a testből. Egy-két évtized alatt változott a ruházat. Akik szerettek úszni, vagy jó alakjuk volt, azoknak nem csak fürdőkosztümje, hanem fürdőtrikója is volt. Az 1910-es években már ezt a testhez álló, selyemből, vászonból vagy gyapjúból készült ruhadarabot vették fel fürdőzéshez.
De azt nagyon szigorúan vették, hogy amint a hölgyek kimentek a vízből, ebben nem sétálgathattak csak úgy a parton, azonnal fel kellett vennie pongyolát, köntöst, fürdőkosztümöt vagy az úgynevezett fürdőpizsamát.
Ha csak üldögéltek a strandon, akkor ezt csak ruhában tehették meg: ez még az 1920-es években is jellemző volt- mesélte a történész, s közben a múzeum Balatonról szóló kiállításán, a fürdőkultúra változásait felidéző teremben arról is szólt, hogy a hölgyek kezdetben vízicipőt, víziharisnyát és teljes testet fedő öltözetet is viseltek.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Töltse nyaralását a felújított magyar strandok egyikén!
Több mint 80 szabadvízi strand újulhat meg országszerte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) strandfejlesztési programjának negyedik ütemében.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű.
Május 12-én, vasárnap Szigetmonostoron várják nemcsak az érintett családokat, hanem minden gyermekes családot az első nyitott Prader–Willi-napon.
Tizenegymillióba kerülhet ez a kör.
Gyorshajtás, piros lámpa, záróvonal, stoptábla – mindegy, milyen szabályt szegett meg, a rendőrök akkor is figyelnek, amikor azt hiszi, hogy nem.
Hatalmas eső szakította ketté Magyarországot
Zelenszkij elindítja a harmadik világháborút
Házasság első látásra: özönlenek a gratulációk Petra és Andris bejelentése miatt
A magyar válogatott győzelemmel kezdte meg az Európa-ligát
Balesetet szenvedett a magyar színész, elmaradnak az előadások
Globál Extra – Nebraska meglépte: fityiszt mutatott a pénzügyi háttérhatalomnak.+ videó
Lisztes megalázása miatt dühös a lelépett Sztankovicsra a Fradi legendája
Nem tudta legyőzni a Diósgyőrt, lecsúszott a dobogóról a Fehérvár
Orbánra támadt a Megasztár korábbi zsűritagja, a piti kis szalámitolvaj
Dárdai Pál marad Berlinben, elképesztő, meddig láncolja magához a Hertha
Magyar Péteren röhögött a Bálna, ilyen beszólást még nem kapott az újdonsült politikus + videó
Dörner György keményen kiállt Orbán Viktor mellet és Magyar Péter is megkapta a magáét
Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű.
Május 12-én, vasárnap Szigetmonostoron várják nemcsak az érintett családokat, hanem minden gyermekes családot az első nyitott Prader–Willi-napon.
Tizenegymillióba kerülhet ez a kör.
Gyorshajtás, piros lámpa, záróvonal, stoptábla – mindegy, milyen szabályt szegett meg, a rendőrök akkor is figyelnek, amikor azt hiszi, hogy nem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.