A robogó a zöldek új bűnbakja

Ugyan ki vitatkozna azzal a céllal, hogy a város levegője legyen jobb? Pláne egy olyan városé, amelyben „klímavészhelyzet” van – mint tudjuk a médiakerékpározás bajnokától. Vagy legalábbis akkor volt „klímavészhelyzet”, amikor pajzsra emelte őt Budapest népe, és kifizetődő volt nagyon ökobarátnak látszani.

A Fővárosi Közgyűlés akkoriban el is fogadta Budapest fenntartható energia- és klímaakciótervét, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ig legalább negyven százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A klímavészhelyzet (jelentsen ez bármit) drámai bejelentése után voltunk néhányan, akik tetteket reméltünk: koherens várospolitikai koncepcióba ágyazott, valódi szakértők által készített, hatástanulmányokkal alátámasztott, szakmai konszenzuson alapuló intézkedések sorozatát. Ehhez képest a valóság az, hogy várospolitikai horizontjuk csak a főutak áteresztőképességének alternatíva nélküli csökkentéséig terjed.

További Vélemény híreink

Harcolnunk kell a hitünkért!

A forgalmi dugók generálásával pedig csak azt érik el, hogy a veszteglő autók több égésterméket bocsátanak ki, mintha a lehető legrövidebb úton haladnának céljuk felé. Lehetséges, hogy az ötvenvalahány jól fizetett főpolgármesteri tanácsadó között egyetlen kompetens közlekedésmérnök sincs?

A minap a Levegő Munkacsoport nevű NGO is úgy gondolta, hogy megszakérti a közlekedésszervezési ügyeket, és azt is javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy vegye napirendjére a belső égésű motorral hajtott robogók kitiltását Budapest belvárosából, mivel egy ilyen robogó egészségkárosító szénhidrogén-kibocsátása ezerszerese is lehet egy teherautóénak, csak rákkeltő benzolból százszor annyit bocsát ki, mint egy régebbi személyautó.

Ebben az egyetlen mondatban olyan mennyiségben tobzódik a szűklátókörűség és a tájékozatlanság, hogy az embernek égnek áll a haja!
Kezdjük ott, hogy a robogókat kitiltani a belvárosból a létező legnagyobb öngól.

A nagyvárosi közlekedési problémák megoldásával foglalkozó minden valamirevaló szakértői tanulmány alapvetése, hogy városi közlekedésben az autó kitűnő alternatívája lehet a robogó – a többi mikromobilitási eszközzel (bicikli, roller, segway) párhuzamosan.

A robogók (és a nagyobb motorok) felülmúlhatatlan előnye az autókkal és a tömegközlekedéssel szemben az, hogy átlagosan harmad-negyedannyi idő eljutni vele háztól házig, és nincs gond, illetve költség a parkolással. Minél több autós ül át kétkerekűre, annál kisebb a dugó. Képzeljük el, mi történne Ázsia túlzsúfolt nagyvárosaiban, ha a helyi kamuzöldek ott is megpróbálnák betiltani a robogókat!

További Vélemény híreink

Nekik a vármegye ciki, a transznemű menő

A javaslat nem tér ki arra sem, hogy milyen motorok kitiltását szorgalmazzák. A kétüteműekét? A négyüteműekét? A vadonatúj, Euro-5-ös robogókét? Vagy csak az öreg, leharcolt, szakszervizet sosem látott szutykokét? Egyáltalán mekkora robogók kitiltására gondolnak, hiszen ötventől hatszázötven köbcentiig számtalan géposztály létezik.

A javaslatban ugyan milyen robogót hasonlítanak milyen teherautóhoz? És mit jelent az, hogy „régebbi személyautó”? Ez olyan, mint a „hagyományos mosópor” a néphülyítő reklámban?

Vajon a Levegő Munkacsoport miért pont a robbanómotoros robogókat próbálja meg kikiáltani bűnbaknak, függetlenül attól, hogy milyen emissziós normát teljesítenek? Szakértőinek a szemét vélhetően az a néhány pizzafutár szúrja, akik valóban nem megfelelő motorral végzik a munkájukat. Csakhogy erre a problémára nem az a válasz, hogy tiltsuk ki a robogókat a belvárosból.

És ha sikerülne is ezt a botorságot keresztülverniük a közgyűlésen, hogyan oldanák meg a pizzások kitiltását? Felállítanának ellenőrző pontokat a belváros határán, mint anno a Szovjetunióban? Vagy arra szeretnék kényszeríteni a pizzafutárokat, hogy üljenek át motorjaikról leharcolt, húszéves autókba?

Persze a megoldás az agyonünnepelt villanyrobogó – hangzik a szokásos érv. De mennyibe is kerül? Ja, úgy kétmillióba? Ez lenne a „zöldfordulat”?

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Mónus Márton)