idezojelek

A WEF az egyik legnagyobb veszély

Már a nemzetállamok szöveteibe beépülve próbálja megvalósítani terveit a globalista elit.

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás
Cikk kép: undefined
Fotó: PIERRE VERDY / AFP

A Világgazdasági Fórum (WEF), azaz a globális elit élharcosává vált davosi elit január közepén tartotta meg évi rendes találkozóját. Bár már hetek teltek el azóta, jelentősége ­miatt fontos visszatérni erre, mert világunk egészét befolyásolja az, ami ott történik. A találkozó súlyát jelzi, hogy a WEF-hez a világ 1600 legnagyobb vállalata, pénzintézete, vagyonkezelője tartozik. A mostani találkozón mintegy nyolcvan állam- és kormányfő vett részt. Egy korábbi adat szerint az 1600 gigacég mellett eddig 364 kormány, 246 civil szervezet és 234 médiaszereplő vett részt a globális szervezet rendezvényein. A résztvevők száma és a jelenlévők személye természetesen változik, de a „mag” mindig ugyanaz.

A WEF kuratóriumának tagjai: ­Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke (korábban az IMF elnöke volt), Tony Blair volt brit miniszterelnök, Al Gore korábbi amerikai alelnök, a zöldideológia és a klímavédelem egyik élharcosa, Jack Ma, az Alibaba tulajdonosa, David M. Rubinstein dollármilliárdos, számos globalista szervezet tagja, Kristalina Georgieva, az IMF mostani elnöke, természetesen Soros György, és végül, de nem utolsósorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jeles elnöke.

A világon kétféle intézmény létezik: az egyik, amelyiknek a vezetőit megválasztják demokratikus szavazásokkal. A másik, amelyiknek a vezetőit kiválasztják. A demokratikus, parlamentáris nemzetállamok vezetőit az állampolgárok választják meg. Ezzel szemben a globális intézmények vezetőit kiválasztják a saját soraikból. Utóbbiak közé tartozik természetesen a WEF,

 de sorolhatnánk tovább: a Bilderberg-csoport, a Trilaterális Bizottság, a Londoni Királyi Külügyi Intézet (másik nevén: Chatham House), az Amerikában székelő Council on Foreign Relations (Külkapcsolatok Tanácsa), ennek leányintézménye, az Euró­pai Külkapcsolatok Tanácsa, az Atlanti Tanács, a German Marshall Found, az Aspen Institute, legújabban a Korányi Dávid-féle ­Action for Democracy.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A globalista elit szervezeteinek száma tehát nem kicsi, de ezek között immáron jó néhány éve a WEF-nek van a legjelentősebb hatalma. Ez abból adódik, hogy két nagy kör koncentrálódik benne. Az egyik a már említett 1600 gigacég, pénzintézet, amelyeknek az összbefolyása a dolgok alakulására aligha alábecsülhető. 

A másik kör azon, egyre növekvő számú politikusok köre, akik valamilyen módon már alárendelték az akaratukat a globalista elit céljainak. Ehhez az kellett, hogy a WEF Klaus Schwab irányításával 1992-től úgynevezett politikusképzőket, közéletiember-képzőket indított el, amelyben a WEF által vallott világnézetet, életszemléletet, ideológiát, cselekvési gyakorlatot tanították meg a leendő vezetőknek.

De mikor kezdődött el igazán a WEF befolyása földünk sorsának alakítására? Nem máskor, mint 2020-ban. Ekkor tört ki a Covid-világjárvány, méghozzá hivatalosan – legalábbis a WHO által bejelentve – március 11-én. És lássanak csodát: Klaus Schwab egy szerzőtársával együtt már 2020 májusában megjelentetett egy könyvet Covid 19 – The Great Reset (A nagy újrakezdés) címmel, amelyben arról írtak, hogy mit kell tennie a világnak ebben a súlyos helyzetben. Schwab a könyvét és elképzeléseit a brit, akkor még csak trónörökös III. Károly társaságában jelentette be, fejtette ki. Ebből világosan kiderült, hogy a végcéljuk egy olyan világ megteremtése, amely a Covid okozta félelemre alapozva elfogad egy olyan világelitet, amely kvázi világkormányként működik a továbbiakban, s a nemzetállamokat háttérbe szorítva lényegében világtársadalmat alakít ki, melyben mindenkiről gondoskodnak, persze az orwelli elvek alapján, mindenkit megfigyelve, ellenőrizve, számontartva.
 

Ennek a gigantikus világmegváltó programnak a lényege az, hogy akár tudatosan eresztették az emberiségre a vírust, akár véletlenül került ki a vuhani laboratóriumból, a davosi elit óriási lehetőséget látott arra, hogy az embereket engedelmességre késztesse az állítólagos vészhelyzetben, és így végleg a nemzetállamok fölé kerekedhessen.

Ne feledjük el, négy hónap alatt (!) létre is hozták a koronavírus elleni vakcinát (ebben főleg a Pfizer–BioNTech járt az élen), az mRNS-technológiára épülő vakcinát vagy annak nevezett valamit ráeresztették az emberekre, s 2021 elejétől hatalmas erővel megindult az oltási folyamat. Odáig jutottak, hogy 2022 elején már arról beszéltek az ENSZ-ben és a WHO-ban is, hogy a legjobb az lenne, ha a világon mindenkit kötelezően beoltanának ezzel a csodálatos szerrel (lásd például António Guterres vagy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz megnyilvánulásait). Igen ám, 

csak „közbejött” Putyin és az orosz–ukrán háború: hirtelen, egy csapásra háttérbe szorult a vírus, az mRNS-vakcina, s valahogyan kikeveredtünk ebből az egészből, hogy ezek után már a háborúra koncentráljunk, amelyben egyébként a WEF egyértelműen jelen volt a cégein keresztül, s a mai napig a háború folytatásában érdekelt.

De a történelem sohasem úgy alakul, ahogyan azt előre eltervezik még a legnagyobbak is. A Covid és a vakcina – utóbbi „sikerességét” egyébként az is „bizonyítja”, hogy egyre több szakmai szervezet becslései szerint utóbbinak mintegy 17 millió halálos áldozata van a vírus mintegy 6-7 millió áldozatával szemben – végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s most már ott tartunk, hogy ennek révén még nem lehet a világ feletti uralmat megszerezni, mert a nemzetállamok is rádöbbentek arra, hogy a Covid–19 talán nem is olyan borzasztó valami, ami miatt a normális életnek le kellene állnia.

Ez tehát „nem jött be”. Ezért egy év gondolkodás után – ha jól látom – a WEF urai más megoldás mellett döntöttek. A 2024. januári találkozó szlogenjének azt adták: „A bizalom újjáépítése.”

Mit jelent ez? Valójában azt, hogy 

Klaus ­Schwabék – s velük együtt a még nagyobbak, mint a Rothschildok, Larry Fink, Bill Gates, doktor Fauci, Guterres, a Rockefellerek, a Clinton család és még sorolhatnánk – rájöttek arra, a nemzetállamok körében még olyan ellenállás van a világkormányzással kapcsolatban, hogy egy kicsit bele kell nyomni a fékbe, és más módszerekkel kell folytatni a világuralmi célok felé vezető menetet. 

Hiszen itt van Oroszország, amely nem hajlandó lemondani nemzetállami, pontosabban birodalmi törekvéseiről, és Kínával kapcsolatban is van még teendő bőven, mert bár a globalista célokat helyesli, s aktívan részt vesz a WEF munkájában, csakhogy ezt egy bizonyos értelemben irányítani is akarja, s ehhez már nem fűlik a foga a davosi elitnek. De itt vannak olyan kisebb államok is, mint az unióban renitens Magyarország: ők szintén azért harcolnak, hogy a nemzetek függetlensége és szuverenitása megmaradjon.

Mi hát a davosi elit teendője? 

A bizalom visszaszerzése azt jelentheti, hogy nem akarják formálisan is felbomlasztani a nemzetállamokat, hanem informálisan, hálózatos formában szerzik meg a hatalmat felettük. Egyszerűen behatolnak ezeknek az országoknak a kormányaiba, igazságszolgáltatásába, civil társadalmába, egyházaiba, szakszervezeteibe, kulturális intézményeibe és így tovább. 

Ennek egyik útja nyilvánvalóan a gigacégek és pénzintézetek befolyása, amellyel kényszerhelyzetbe hozhatnak kormányzatokat, amely folyamatban az IMF-nek, a Világbanknak, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az Európai Uniónak stb. óriási szerep juthat, mint ahogyan a gigacégek vezetőinek is, akik képesek nyomást gyakorolni a kormányokra. A másik irányvonal pedig a már fent említett politikusképző: 

a WEF a négy tanfolyamán keresztül több ezer olyan fiatal vagy már kevésbé fiatal politikust képezett ki az általuk vallott nézetekből, amit azután, a nemzetállamok kormányaiba bekerülve képesek lesznek belülről érvényesíteni.

Vagyis úgy látom, 2024 fordulatot hozott a WEF és a globális elit gondolkodásában: terveiket már óvatosabban, nem erőszakosan és rendeletekkel, hanem belülről, beépülve a nemzetállamok szöveteibe próbálják elérni. Néha azért elszólják magukat.

Donald Trump esetleges győzelme számukra nyílt és közvetlen veszély. Tehát tenni kell valamit ellene. „Trump győzelme halálos csapás lenne a globalizmusra” – mondja Yuval Noah Harari. „Bármit megteszünk, hogy Trump ne nyerje meg a választásokat!” – így Alexander Soros.

Nos, a davosi elit ennyire barátságos és veszélytelen. Trump nagyon vigyázzon magára!

Borítókép: Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapító elnöke (Fotó: AFP/Pierre Verdy)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Így lett Irán Izrael fő ellensége

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Magyarország nem volt szószegő

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A rendszerváltás mint tananyag

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A történelem főutcáján

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.