Növekvő kockázat
A súlyos veszély tehát Magyarországot is érinti, ugyanis a jelentés szerint „a felhívások és a feszültség szintjének általános növekedése miatt egyre több, lehetséges európai célpontokkal (is) kapcsolatos terrortámadásra utaló információ keletkezik”. Bár hazánkban – több más európai uniós tagállammal szemben – nem él jelentős számú arab diaszpóra, ugyanakkor migrációs tranzitútvonalon fekszünk.
A Nemzeti Információs Központ ezért is állapítja meg, hogy
belbiztonsági tekintetben – az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként – fokozott kockázatot jelent a migrációs nyomással arányosan megnőtt terrorkockázat. Az illegális migráció útvonalait – beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit – terrorista hálózatok használhatják fel.
Így függ össze tehát a probléma a szerb–magyar határ déli oldalán tapasztalható áldatlan állapotokkal. A jelentésből az is kiderül ezzel kapcsolatban, hogy az ottani embercsempészbandák nem egyszerűen egyre szervezettebbek és egyre erőszakosabbak, de részben máris közel-keleti befolyás alá kerültek.
A magyarországi szolgálatoknál olyan információk is keletkeztek, miszerint van olyan közel-keleti terrorszervezet, amelynek vezetése részéről már felmerült az igény teljes embercsempész-hálózatok megszerzésére, azaz megvásárlására. Így vonnák aztán ellenőrzésük alá az embercsempészetet a déli határainkon.
Magányos farkasok?
A veszélyeket ráadásul tovább fokozza a terroristák elmúlt években tapasztalható működésmódja. Erre utalt Jan Op Gen Oorth, az Europol szóvivője az Euronewsnak nyilatkozva. Szerinte az iszlamista terrorizmus most is a legnagyobb terrorfenyegetés Nyugat-Európában, és „várhatóan továbbra is a magányos farkasok fogják elkövetni a legtöbb terrortámadást”.
Az Europol ezzel együtt azt is megállapította, hogy a magányos farkasok talán nem is annyira magányosak, mivel a toborzás és a radikalizálódás folyamata egyre inkább összehangoltnak tűnik számukra.
Terror Európában
Emlékezetes, hogy 2015-ben, amikor az elmúlt időszak legnagyobb migrációs hulláma érkezett kontinensünkre, az előző évi négyről tizenhétre nőtt az iszlamista terrorcselekmények száma. Az Europol adatai szerint 2014-ben négyen, 2015-ben már százötvenen haltak meg ilyen támadásokban.
Utóbbi évben került sor a röszkei ostromra, amikor agresszív migránsok megtámadták a magyar határvédőket. 2016-ben is óriási, ellenőrizetlen embertömegek érkeztek Európába. Abban az évben tíz támadásban 135-en vesztették életüket.
Akkor történt a nizzai merénylet, amelyben 86-an haltak, és 458-an sebesültek meg. Ez utóbbi terrortámadást a most is a fenyegetőző csoportok között feltűnt ISIS vállalta magára.
Bécs belvárosában 2020. november 2-án követelt négy halálos áldozatot az a terrortámadás, amelyben 23-an megsérültek. Az elkövető ez esetben is „magányos farkas” volt, de négyen segítettek neki. Tavaly összességében 380 terroristát tartóztattak le a kontinensünkön, ebből 266 volt iszlamista.
