Így trükköznek a gyártók az élelmiszerekkel, de márciustól ebben is nagy változás jön

Ha a gyártók bújtatottan, a termékek kiszerelésének csökkentésével emelnek árat, március 1-jétől ezt fel kell tüntetni az üzletekben – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

2024. 01. 10. 18:48
Budaörs, 2023. július 12. Az árusítótér ártájékoztató táblákkal az idén július elsején indult online árfigyelõ rendszer kapcsán tartott sajtótájékoztató napján a budaörsi Tesco bevásárlóközpontban 2023. július 12-én. Az online árfigyelõ rendszer hatékony fejlesztésnek bizonyult az infláció letörésére, arra, hogy "hatékonyan vegyük föl a szankciós inflációval szemben a versenyt" – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Kevesebbet többért? Nem! Ha a gyártók bújtatottan, a termékek kiszerelésének csökkentésével emelnek árat, március 1-jétől fel kell tüntetniük az üzletekben – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalán arra reagálva, hogy kiderült,

rejtett áremeléssel trükköznek a multik, de a családok védelme érdekében most újabb fontos lépést tett a kormány.

A családok védelme érdekében a kormány új intézkedést fogadott el, így az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent. Az intézkedés hátterében az áll, hogy

a gyártók egyre gyakrabban drágítják a termékeket azzal, hogy kevesebb tartalmat adnak el jórészt a szokásos – vagyis megtévesztő – csomagolásban. Erre a gyakorlatra akarja felhívni a kormány a vásárlók figyelmét.

Például egy zacskó csipsz 400 forintba került egy éve, de a gyártó időközben úgy emelte az árát húsz százalékkal – látszólag árváltozás nélkül –, hogy ötödével kevesebb áru került a zacskóba.

Fotó: Ripost

Az ilyen típusú áremelkedést zsugorflációnak nevezik. A „shrinkflation” az angol „shrink” (zsugorodás) és az infláció ötvözete, ami megszokott csomagolásba kerülő kisebb mennyiségű termékekre utal.

A gyártók és forgalmazók tehát úgy drágítják a termékeket, hogy kevesebb tartalmat adnak el a megszokott csomagolásban és változatlan áron.

Ez ugyan nem illegális, de költségcsapda: a zsugorodás alig észrevehető, ha valaki minden nap vásárol az érintett termékekből, a pénztárnál ugyanazt a megszokott összeget fizeti a vásárló, azonban a korábban megszokottnál kisebb mennyiségű termékért.

Ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében olvasható:

az elmúlt hónapokban több országban felkeltette az érdeklődést az a jelenség, hogy bizonyos termékek mérete csökken, miközben áraik változatlanok maradnak, vagy akár még emelkednek is.

Korábban a Ripost is idézte a Hamburgi Fogyasztói Központ és a Stiftung Warentest jelentését. Ebben az olvasható, hogy 2023 első felében rekordszámú panaszt regisztráltak a zsugorinfláció miatt. Például a Suchard Express kakaópor 500-ról 400 grammra zsugorodott, így 25 százalékkal drágább lett. Többek között a Milka és Oreo dobozában nemcsak kevesebb darab van, de minden darab súlya is csökkent.

A Hamburgi Fogyasztói Központ szerint a tendencia már 2022-ben elkezdődött: az év első felétől a második feléig csaknem megduplázódott az igazolt esetek száma. Míg korábban a jelenség elsősorban a klasszikus márkákat érintette, addig ma már a diszkontok saját márkáit és a biomárkás termékeiket is ily módon drágítják bújtatottan.

Hasonló gyűjtést a Ripost is végzett korábban. A lap munkatársai rengeteg olyan terméket találtak, amelyek méretei az elmúlt években jelentősen csökkentek. A vásárlók csak nagyon ritkán veszik észre, hogy egy általuk gyakran vásárolt termék hirtelen összement. A gyártók a méretcsökkentést rendszerint nagyon trükkösen, mindenféle figyelmeztetés nélkül oldják meg. A Ripost a korábbi reklámújságokat alapul véve megnézte, hogy mely termékek zsugorodtak össze az évek során.

Fotó: Ripost

A felsorolt hazai és nemzetközi példák, vagyis a megtévesztő méretű csomagolás és a termék zsugorítása azt mutatja, hogy a fogyasztók kevesebbet kapnak a megvásárolt termékből a pénzükért, mint korábban.

Ezért a kormány által elfogadott új intézkedés a fogyasztók körültekintőbb és tudatosabb vásárlási döntését segíti elő azzal, hogy 2024. március 1-jétől jogszabályban kötelezi az egymilliárd forint feletti árbevételű élelmiszer-kereskedőket, hogy a termék mellett elhelyezett, figyelemfelhívó tájékoztatással hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése a korábban megszokottakhoz képest kisebb lett.

A kiszerelés, így különösen a tömeg vagy térfogat csökkenésének viszonyítási alapja az adott termék gyártója által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazott kiszerelés lesz. A kereskedők tájékoztatási kötelezettsége két hónapig áll fenn, főszabály szerint az új, csökkentett méretű termék kereskedő általi forgalmazásától kezdődően – írja a Ripost.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.