Az ügyet most a Financial Times vette elő, mégpedig a 2018-ban a Facebook ellen indított per ügyiratai közül. Ezek alapján az vehető ki, hogy a vállalat teljes tudatában volt annak, hogy a hirdetések feladásakor a potenciálisan elérhető felhasználók számánál egy szándékosan felülbecsült adatot adott meg, ami többek között annak tudható be, hogy nem vették figyelembe a duplikált vagy kamu felhasználói fiókokat.

Az iratból kiderül, hogy a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg már 2017-ben elismerte a probléma létezését, amire több alkalmazott, többek között Yaron Fidler termékmenedzser is ajánlott megoldási lehetőségeket. A vezető azonban úgy vélte, hogy ezzel „jelentős csapás érné” a bevételeket, úgyhogy inkább figyelmet kívül hagyta a dolgot.

Sandberg számára egy válaszlevélben Fidler újra megjegyezte, hogy ezekre a bevételekre sosem szabadott volna szert tenniük, hiszen hibás adatokra épülnek, míg egy másik alkalmazott azt írta, hogy a számítások „nagyon mélyen hibásak”.

A Facebook természetesen próbált védekezni, egészen konkrétan azzal, hogy a potenciális elérést mutató kalkuláció valójában csak iránymutatásra szolgál, és egyáltalán nem befolyásolja, hogy a valóságban kiket lehet elérni az adott hirdetéssel és ez mennyibe fog kerülni. Ennek azonban rögtön ellent mond az ügyiratokban előhozott további belsős levelezés, amiben a Facebook egyértelműen kijelenti, hogy a „potenciális elérés kétséget kizáróan az egyik legfontosabb adat a hirdetések létrehozásakor”, és hogy a hirdetők alaposan támaszkodtak erre, amikor a reklámkampányaikat és költéseiket megtervezték.

Nem az első eset

Korábban már előfordult hasonló, amikor a Facebook mesterségesen felülbecsülte a videós tartalmak nézettségeit, ezzel azt sugallva a potenciális hirdetőknek és partnereknek, hogy messze többen nézik az oldalra feltöltött videókat, mint valójában. Ez számos esetben ahhoz vezetett, hogy különböző szerkesztőségek jelentősen nagyobb energiát fektettek a Facebook-videókba, mint más tartalmakba, azonban miután később bebizonyosodott, hogy ezek közel sem érnek el annyi embert, az ezzel foglalkozó munkatársakat el kellett bocsátani, illetve újraszervezni a működést.

Ahogy a fentebbi esetnél, úgy itt is tisztában volt vele a Facebook, hogy mit csinál, és ezzel kapcsolatban számos belsős levelezés zajlott le, aminek a munkatársak arra kérték a vezetőséget, hogy oldják meg a problémát.

A bírósági információkból kiderült, hogy a Facebook szándékosan egy megtévesztő számítást vett alapul a nézettséges meghatározásakor. Eredetileg az lett volna a terv, hogy az összes néző számát elosztják azzal az idővel, amíg az adott felhasználó ténylegesen nézte is a videót. Ehhez képest végül az lett belőle, hogy az összes megtekintésre fordított időtartamot elosztották az adott videó nézettségével – ez utóbbi a gyakorlatban bárkit jelentett, aki legalább 3 másodperc megnézett az adott anyagból.

A Facebook számításai szerint ezzel körülbelül 60-80%-kal becsülték felül a közösségi oldalon megjelenő videók értékét a hirdetők számára.

De ezek csak a belső számítások. A gyakorlatban az derült ki, hogy bizonyos esetekben ez jelenthetett akár 150-900%-os felülbecslést is. Ezek alapján pedig nem csoda, hogy számos tartalomgyártó úgy döntött, hogy ebbe nagyon is megéri időt, energiát és pénzt fektetni más platformokkal szemben.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Megegyezett a Facebook Ausztráliával, helyreáll a hírszolgáltatás

A Facebook közösségi hálózatot üzemeltető cég bejelentette kedden, hogy napokon belül helyreállítja ausztráliai platformján a hírszolgáltatását, mert megállapodott a canberrai kormánnyal a köztük vitát okozó törvénytervezet módosításáról.

A Facebook Inc. a múlt héten jelentette be, hogy a médiapiaci szabályozásról szóló ausztrál törvény miatt a helyi platformon nem engedélyezi használóinak a hírek megtekintését. Közölte, hogy az ausztrál kiadóknak ezentúl tilos bármilyen tartalmat megosztaniuk vagy közzétenniük oldalain, és az ausztrál közönség a nemzetközi hírpiacról származó tartalmakat sem érheti el. A Facebook egyik szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az új ausztrál médiakódex tervezetében nem egyértelmű a hírtartalom definíciója.

Tovább