– Az ebből fakadó piaci bizonytalanságot megoldandó az Európai Unió egy kis ízelítővel próbálja most kizsarolni a megállapodást. Ilyen, amikor megszakadnak az ellátási láncok: a Brit-szigetek szinte teljes mértékben elérhetetlenné váltak, és az is kérdés, mit kezdenek Doverben a két nap alatt felgyülemlő kamionokkal.

A Eurotunnelen, a Csalagúton naponta öt–hét ezer kamion halad át Dover és Calais között, karácsony előtt tízezer – mondta Zöldi-Tóth Attila.

A kíséret nélküli konténereket átengedik ugyan, de ez elenyésző, a teljes áruforgalom tizede. Ráadásul ez jóval lassabb, és nem is tudnak hirtelen átállni erre a módra tömegesen a logisztikában.

– A magyar fuvarozók felkészültek, és mindent a legjobb tudásuk szerint elintéztek annak érdekében, hogy továbbra is végre tudják hajtani a feladatukat. De most új helyzet állt elő: senki sem tudja, hogy ha a két ünnep között kimegy az áruért, hogyan jut vissza. Ezért annak az árunak a nagy része, amit ezen a héten felvettek volna és még december 31. előtt leraktak volna az Európa–Nagy-Britannia viszonylatban, a raktárakban marad, nem szállítják le. A másik lehetőség az, hogy a beállt piac beárazza a félelmeket, vagyis a veszteségek elkerülése miatt magasabb áron veszik fel az árut – vetítette előre a szakértő, majd néhány példát említett arról, mennyire lehetetlen helyzetekkel találkozik egy magyar szállítmányozócég, amikor a brexit utáni időszakra szeretne felkészülni.

– Szóba sem állnak velünk a brit vámképviseletek, de az európai logisztikai szolgáltatókkal sem, amelyek a múlt héten szerettek volna megállapodni velük. A britek képviselői a megkeresést azzal utasították vissza, hogy kizárólag angol adószámmal rendelkező jogi entitásokkal hajlandók szerződést kötni – mondta Zöldi-Tóth Attila, majd a cége személyes tapasztalatát is megosztotta. – Az egyik partnerünk vámszolgáltatását a kikötőben a brit vámügynökség végzi, amelyet dokumentáció kiállítására kértünk. Erre a rövid válaszuk az volt, hogy nem kereskednek Magyarországgal.

Beszédes az is, hogy amikor a TFO benyújtotta a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges engedélykérelmet a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, azt a bilaterális megállapodás hiányára hivatkozva utasították vissza. – Vagyis a kormányhivatal sem tud felkészülni, amíg nincs mire, ezért egyelőre

a legrosszabbra számítunk, arra, hogy nem tudunk kijutni Nagy-Britanniába január 1-jétől, mert nem lesz rá engedélyünk

– vetítette előre a TFO tulajdonosa.

Kiemelte, gyakorlatilag semmilyen megállapodás nem jött létre a brexit kapcsán Nagy-Britannia és az EU között, a britek végig arra játszottak, hogy 2020 végén kimondhassák: visszavették az irányítást, és a szigetországban mindent ők intéznek. – Még csak nem is a 3–15 százalékos vám kifizetése lesz a legnagyobb nehézség, hanem az ellátási láncok adminisztráció okozta nagymértékű lelassulása. Ezért a forgási sebességben harminc-negyven százalékos visszaesésre lehet számítani, így az ebben a viszonylatban befektetett tőkének magasabbnak kell lennie, és lassabban is térül meg, tehát érezhető gazdaságlassító hatása is lehet a no-deal brexitnek – magyarázta a januártól várható fejleményeket Zöldi-Tóth Attila, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia Magyarország tizedik legnagyobb exportpartnere.