Frisch Tamás, a Hewlett Packard Enterprise tanácsadási üzletágvezetője előadását azzal kezdte, 1900-ban a motorizáció jelentette az innovációt – párhuzam a mai korral, hogy az újítás beépül a mindennapokba, ám a kutatás-fejlesztés és a vívmányok alkalmazása már más, új modellek létrehozását jelenti, többek között a mesterséges intelligenciát és annak alkalmazását.

A legtöbb cégnek azonban a meglévő modell alkalmazása az elsődleges, illetve új modellek alkotása a már meglévők kapcsán. (Emlékeztetőül: a chatGPT például generatív típusú mesterséges intelligencia.)

A mesterséges intelligencia üzleti haszna ritkán származik csupán egyféle felhasználásból – emelte ki Frisch Tamás, hozzátéve, hogy nagyobb hangsúly van a meglévő alkalmazottak képzésén, ami a jelenlegi tevékenység hatékonyságát növeli. Akik a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, ott a meglévő alkalmazottak harminc százalékát tovább kell képezni – mutatott rá, megjegyezve, hogy ehhez a hozzáállás elsajátítása is szükséges. Érdekesség, hogy ma a könyvelők is olyan szoftvereket használnak, amelyek harminc évvel ezelőtt az informatikus privilégiumai voltak, és ez a folyamat lesz jellemző három évtized múlva a mesterséges intelligencia és ugyancsak a könyvelő vonatkozásában, a példánál maradva.

Fintechcégből bank? 

Az előadás után kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét Hankiss László, a Gránitbank vezérigazgatóhelyettese, Fónai Imre, a K&H Kate és beyond banking vezetője, Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke, Horváth Balázs, a RovanHill vezérigazgatója, valamint Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank Zrt. vállalati digitális és fizetési megoldások vezetője részvételével. Itt elhangzott, hogy a startupok, a fintechcégek nehezebben jutnak finanszírozáshoz az utóbbi két évben, nehéz a szabályozási környezetnek is megfelelniük. A bankok az utóbbiak jelenlétét eleinte gyanakvással figyelték, most viszont részben konkurenciái is egymásnak, közülük ugyanakkor nem mindegyik versenytárs, egy e-számlázó például nem tekinthető annak, szüksége is van banki kapcsolatra. Egy sikeres fintechcég pedig (részben) előbb-utóbb bankká válik.

Nem elhanyagolható az ügyfelek szerepe sem, hiszen számít, hogy minél többen legyenek digitálisan aktívak. A Gránitbanknál kilencven százalék feletti a digitális csatornák használata – ismertette Hankiss László.

Érdekes még, hogy a vállalati szolgáltatások kevésbé áttekinthetőbbek, mint a lakosságiak, kevés az a folyamat, ami teljesen digitálisan intézhető. Elhangzott az is, hogy a nem csak mobilbankot használók aránya növekszik, lesznek majd, akik „internetbankkal kombinálják majd a mobilt”, ez főleg a befektetési típusú ügyleteknél lehet hasznos.

Mesterséges intelligencia mellékhatások nélkül? 

Ezt követően Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. innovációs és pályázati irodavezetője előadásában arról beszélt, náluk is megjelenik a mesterséges intelligencia használata. Céljuk a hatékonyabb terápia kevesebb mellékhatás mellett, a könnyű alkalmazhatóság pedig mind orvos-, mind betegoldalról kiemelt szempont. Ha az innovációs irányt egyszerűsíteni szeretnénk, az mondható el, olyasmire törekszenek most is, mint a Cavinton 1975-ös bevezetésénél, az orvosság ismertsége, eredményessége, gazdasági haszna számokban jól mérhető. Budapesten és Debrecenben folynak nagyszabású kutatások.

Zarándy Pál, a 4iG Nyrt. Csoport mobil és 5G stratégiai igazgatója arról beszélt, élen járnak az 5G hálózat kiépítésében. Ez kiemelten fontos terület az innovációban is, az alkalmazási terület sokrétű, amire egy gyakorlati példát hozott. Az 5G hálózathoz kapcsolódó drón hajtott végre vízimentés-gyakorlatot a Balatonon, így ez már nem a jövő, hanem a jelen.

Borítókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)